A Debreceni Egyetem (DE) egykori hallgatójáról és a Biológiai Intézet volt oktatójáról elnevezett tanulmányi verseny népszerűsége töretlen: a pandémia utáni időszak igazi fellendülést hozott, idén már csaknem 700 általános és középiskolás vágott neki a megmérettetésnek. Az első, online fordulóban kategóriánként mintegy 200 diák mérte össze tudását, közülük a legjobb 19-20 versenyző juthatott be a debreceni döntőbe.
A verseny pénteki megnyitóján Forisek Péter, a DE Pedagógusképző Központ főigazgatója kiemelte: a földrajz és a történelem elválaszthatatlan egységet alkot.
- Történeti földrajz nélkül számos történelmi folyamat, társadalmi és gazdasági viszony nem értelmezhető. Az ókori nagy birodalmak kialakulását a folyóvölgyek határozták meg, hiszen a víz kötötte össze az embereket, míg a mediterrán térség széttagoltsága egészen más civilizációs pályákat jelölt ki. A földrajzi környezet elemei népek és birodalmak sorsát döntik el – mutatott rá a főigazgató.
Hozzátette: az egyetem számára kiemelt PR-értékkel bír a rendezvény, hiszen az új felvételi rendszerben a versenyen elért helyezések értékes pluszpontokat jelentenek a leendő hallgatóknak, így a verseny a beiskolázás egyik fontos pillére.
A szervezők tudatosan törekednek arra, hogy leszámoljanak a földrajzhoz társított sztereotípiával, miszerint a tantárgy csupán adatok bemagolásáról szól. Arday István hangsúlyozta: a feladatokat évről évre modernizálják.
- A célunk a módszertani megújulás. Olyan gondolkodtató, ötletes feladatokat állítunk össze, amelyek az összefüggések megértésére sarkallnak. Az online fordulóban például interaktív térképek segítségével kellett következtetéseket levonniuk a diákoknak. Azt tapasztaljuk, hogy ez a fajta kihívás nagyon vonzó a mai fiatalok számára, és a szóbeli teljesítmények is évről évre javulnak – fogalmazott a szervezők nevében a Földrajzverseny Alapítvány képviselője.
A döntő hagyományosan két szakaszból állt: az írásbeli tesztet követően a második napon szóbeli forduló várt a diákokra a szakmai zsűri előtt. A verseny négy kategóriában (a 7. évfolyamtól a középiskola végéig) zajlott, lefedve a teljes országot a Dunántúltól Miskolcig.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézete, valamint a Földrajzverseny Alapítvány közös rendezvénye idén is igazolta: a mai tizenévesek számára a földrajz már nem csupán egy iskolai tantárgy, hanem egy izgalmas eszköz a körülöttünk zajló természeti és társadalmi változások megértéséhez.
A verseny szoros küzdelmeit követően négy kategóriában hirdettek bajnokot. Az I./A kategóriában (7. évfolyam) Dreiszker Botond, az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanulója szerezte meg az első helyet. Az I./B kategória (8. évfolyam) legjobbja Kiss Mátyás Csaba lett, aki a budapesti Szent István Gimnázium színeiben versenyzett. A II. kategória (9. évfolyam) győzteseként Dobos Zalán Benedek, a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium diákja állhatott a dobogó legfelső fokára. A legidősebbek, a III. kategória (középiskola) versenyét Varga Zsuzsa, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium tanulója nyerte meg.
A verseny névadója, Less Nándor az 1980-as évek egyik legígéretesebb kutatója volt, számos expedíciót vezetett a Kárpátokba és Kelet-Törökországba. 1993-ban, harmincadik születésnapján az ugandai Ruwenzori-hegység 5109 méter magas csúcsán állt, ám a hazatérést követően maláriában életét vesztette, megszakítva egy páratlanul indult tudományos karriert.
Sajtóközpont-TB