Az Alkotóhét témája az emlékezet volt, helyszíne pedig Debrecenben, a Hatvan utca 57. szám alatt található cívisház rejtett udvara, amely jelenleg kihasználatlan, üres terület.
Vági János, a Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Kar (MK) Építészmérnöki Tanszék vezetője elmondta: a XIX. századi Debrecen több pontján, főként a belvárosi tömbök belsejében számos díszkertet örökített meg a Habsburg Birodalom kataszteri térképe.
- Vélhetően a gazdag polgárok magán, rejtett kertjei pusztán esztétikai szempontok mentén szerveződtek, illetve egyfajta státuszszimbólumként szolgáltak ebben az időszakban – fejtette ki Vági János.
A DE MK Építészmérnöki Tanszék úgy döntött, hogy az Alkotóhét keretében arra kér fel tíz különböző művészt, hogy az építész hallgatókat bevonva az önkormányzat által biztosított területen művészeti projektek keretében dolgozzák fel ezt a témát.
- Azt vártuk a művészektől, hogy vezessék a hallgatókból álló csapatokat és tereljék őket arra, amerre a képzettségük, affinitásuk engedi, amerre alkotói habitusuk, gondolataik viszik – magyarázta a tanszékvezető.
A produktumokat zárórendezvény keretében mutatták be. Egyebek mellett a cívisváros építészeti értékeit közreadó fotók, nádból és szalmából készített térinstallációk kerültek a Hatvan utca 57. szám udvarára, de zenés költemény is elhangzott.
- Az alkotóhét fő célja az alkotókkal való közös gondolkodás és munka volt, de a hallgatók szemléletének formálása, illetve egy ilyen intenzív workshop atmoszférájának megtapasztalása is fontos – fejtette ki Vági János.
A program részeként a DE Műszaki Kar által fenntartott Szárítóban Papp József helytörténész és Puskás István, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere ismeretterjesztő előadásokat tartott.
Sajtóközpont - OCs