Szakmai tanácskozás a vese védelmében Nyíregyházán | DEBRECENI EGYETEM

A vese világnapja globális kezdeményezés, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet e létfontosságú szerv egészségének megőrzésére, a vesebetegségek megelőzésére, valamint a korai felismerés jelentőségére. Világszerte számos szakmai program, közösségi esemény és figyelemfelkeltő kezdeményezés kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyek célja a lakosság tájékozottságának növelése a vesebetegségek kockázati tényezőiről, a megelőzés lehetőségeiről és a megfelelő kezelés fontosságáról.

Köszöntőjében Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának dékánja arról beszélt, hogy a vesebetegségek gyakran „csendes gyilkosként” jelennek meg. A szakmai konferencián a szakemberek a láthatatlannak tűnő veszélyekre és azok következményeire is határozottan felhívták a figyelmet.

- 2006 volt az az év, amikor a szakmai és civil szervezetek először kezdeményezték, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vesék egészségére. A vesebetegségek ugyanis komoly problémákat okozhatnak anélkül, hogy egyértelmű előzmények vagy figyelmeztető jelek jelennének meg. Gyakran csendben alakulnak ki és csak későn derülnek ki. Éppen ezért fontos, hogy a vesének is legyen világnapja, amikor kiemelten hívjuk fel a figyelmet a szűrések jelentőségére és arra, hogy egyik legfontosabb szervünk védelme megfelelő hangsúlyt kapjon – emelte ki a kari vezető.

A tapasztalatok megosztásának, a korai felismerésnek és a betegséghez való megfelelő hozzáállásnak a jelentőségét hangsúlyozta beszédében Balku István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház nefrológus-diabetológusa. Mint mondta: a veseelégtelenség elleni küzdelemben az ilyen konferenciák és az itt zajló célzott szakmai kommunikáció is fontos szerepet játszhatnak.

- Az elmúlt húsz évben sajnos a krónikus vesebetegség népbetegséggé vált: világszerte mintegy 850 millió embert érint, vagyis nagyjából minden tizediket. Magyarországon ennél is magasabb az előfordulása, a krónikus vesebetegségben szenvedők számát csaknem másfél millióra becsülik. Sajnos az érintettek jelentős részénél a betegséget nem ismerik fel, pedig egy vérvétel vagy egy vizeletvizsgálat korán jelezheti a problémát. A cél az, hogy a betegséget időben felfedezzük és megelőzzük a súlyos állapot kialakulását, elkerülve a hosszan tartó kezelésekkel járó környezeti terhelést, az élettartam rövidülését, a kardiovaszkuláris betegségek gyakoribb előfordulását és az életminőség romlását. A szakmai előadások az ismeretterjesztésen túl remélhetőleg széles körben hozzájárulnak a szemléletváltáshoz is – fogalmazott a szakember.

Szuhai Judit, a Vesebetegek Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Egyesületének elnöke kiemelte: a betegségek megelőzését már gyermekkorban el kell kezdeni, ebben jelentős szerepük van az iskolai védőnőknek.

- Tizennégy éves korban a gyermekek a gyermekorvosi ellátásból az iskola-egészségügyi rendszerbe kerülnek, ahol a védőnőknek jó rálátásuk van a tanulók életmódjára, így terelhetik őket az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás irányába. A fiatalok nyitottak az újdonságokra és az életmódváltásra is. Ajándékba kaptuk a Földet, ezért nemcsak saját egészségünkért, hanem a környezetünkért is felelősek vagyunk. A vesebetegek kezelése, például a dialízis jelentős mennyiségű műanyag és vegyszer felhasználásával jár, ezért a megelőzés környezeti szempontból is különösen fontos – vélekedett az egyesület elnöke.

A vesebetegségek kialakulásában számos tényező játszhat szerepet. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint különböző életmódbeli és környezeti hatások egyaránt hozzájárulhatnak a vese működésének romlásához. A tanácskozáson a meghívott szakemberek előadásaikban a veseelégtelenséghez vezető betegségeket, az elérhető kezeléseket, valamint az iskola-egészségügyi rendszerben alkalmazható megelőzési lehetőségeket ismertették.

Sajtóközpont - BZ