„A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása” című tudományos tanácskozást közösen szervezte a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, a DAB Történelmi Munkabizottsága, a DAB Társadalomtudományi és Történelmi Szakbizottsága, valamint a Bölcsészettudományi Kar Nemzetközi Inter-regionális Társadalomtörténeti és Néprajzi Kutatócsoportja.
- Az arisztokrácia az elmúlt 500 évben jelentős szerepet játszott az ország életében, de arról, hogy a magyar fejlődésben milyen máig ható hozadéka volt működésüknek, kevesebbet hallhatunk. Ha csupán Széchenyi Istvánra gondolunk, aki egyéves jövedelmét ajánlotta fel egy tudós társaság – a mai Magyar Tudományos Akadémia – megalapítására, illetve jelentős szerepet vállalt többek között a Lánchíd létrehozásában, kiderül, hogy ezeket is az arisztokráciának köszönhetjük – fogalmazott köszöntőjében Páles Zsolt. A Debreceni Akadémiai Bizottság tudományos alelnöke kiemelte: Széchenyi a reformkorban vezéralakja volt azoknak az arisztokratáknak, akik hozzá akartak járulni az ország fejlődéséhez.
- Ez a konferencia arra is remek alkalmat teremt, hogy azok munkásságát, akik meghatározó szerepet játszottak a fejlődésben, bemutassa a legújabb kutatási eredmények alapján – tette hozzá az akadémikus.
A nemzetközi konferencián két nap alatt több mint 20 előadást tartanak a Kolozsvárról, Eperjesről, valamint a Tiszántúl legjelentősebb egyetemeiről, levéltáraiból, múzeumaiból érkezett kutatók, köztük a Debreceni Egyetem Nemzetközi Inter-regionális Társadalomtörténeti és Néprajzi Kutatócsoportjának tagjai.
- A Debreceni Egyetemen végzett kutatás két nagy tudományos projekthez kapcsolódik, egyrészt az arisztokrata életpályák, mecénási szerepük vizsgálata, egy két évvel ezelőtt indult pályázat keretében pedig az arisztokrácia kapcsolatrendszere áll a kutatások középpontjában – tájékoztatott Papp Klára. A Középkori, Koraújkori Magyar Történeti és Segédtudományi nem önálló Tanszék professzora a tanácskozás tematikájáról elmondta, hogy a mostani konferencia előadásai egyrészt vizsgálják politikai szerepvállalásukat, a megyékben, az erdélyi fejedelemségben, vagy akár országosan a magyar királyságban, illetve azt is, hogy milyen családi, hivatali, vagy politikai kapcsolatokat építettek ki pályájuk során.
- Az ország három részre szakadásának idején az erdélyi fejedelemség volt a magyarság őrzője, így a Debrecenben, vagy a Tiszántúlon élő kutatók a földrajzi közelség, érintettség miatt is szívesen választják kutatásuk témájául az Alföld, a Felvidék és Erdély történetét – hangsúlyozta Papp Klára egyetemi tanár.
Az elmúlt évtizedben három, az arisztokrácia történetével foglalkozó legújabb kutatási eredményeket ismertető tanulmánykötet, valamint több monográfia is megjelent az egyetemen folyó kutatásokról.
A szervezők a tervek szerint a mostani történészkonferencián elhangzott előadások anyagát is megjelentetik könyv formájában.
Sajtóiroda - BZs
