A statisztikai adatok alapján a magyar lakosság mintegy tíz százaléka része a roma társadalomnak etnikai származása okán, vegyes házasságon keresztül vagy akár egy zárt archaikus csoport tagjaként. Ráadásul ennek a csaknem egymillió embernek majdnem a fele 24 év alatti. Az etnodemográfusok, azaz a népességstatisztikával foglalkozó szakemberek legfrissebb kutatásai alapján 2050-re a magyar lakosság csökkenése drámai pályára áll.
- Ez azt jelenti, hogy egyes etnodemográfiai előszámítások alapján hozzávetőlegesen 8,3 millió körül lesz majd az ország népessége, ezen belül a roma népesség aránya 1,3-1,6 millióra emelkedik. Tehát a mai magyar társadalom legnagyobb kihívása – ha nem számolunk potenciálisan nagyobb arányú bevándorlással – a romák integrácója – nyilatkozta az unideb.hu-nak Biczó Gábor, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar professzora.
A Társadalomtudományi Tanszék vezetője kifejtette: egyre több olyan régió van az országban, ahol szembe kell nézni azzal a feladattal, hogyan lehet ezt a többségében szegény vagy mélyszegénységben élő népességet, az ott nevelkedő gyerekeket helyzetbe hozni. Hiszen a roma származású értelmiségiek reprezentálják a többség számára is azt a képességet, készséget, hogy igenis a kisebbségi közösség nagyon komoly erőforrása, egyes térségekben az utánpótlása az országnak.
A Debreceni Egyetem hajdúböszörményi kara 2012-ben tűzte zászlajára a hátrányos helyzetű gyerekek és a roma hallgatók támogatását. A DE GYGYK kötelékében ugyanebben az évben alapították meg a Lippai Balázs Roma Szakkollégiumot, melynek 41 jelenlegi és 117 végzett, diplomás hallgatója van. Emellett több módon segíti a romák integrációját, illetve inklúzióját, azaz beilleszkedésüket a közösségbe különbözőségeik elfogadásával, megbecsülésével.
- Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a pedagógusképzéseinkben részt vevő hallgatóink – akár szakkollégisták, akár nem – ismereteket szerezzenek a romológia területéről, ezért már az alapképzéseinkbe is beépítettük ezeket az ismereteket. Sikeres az óvodapedagógus képzésünk is roma, cigány nemzetiségi szakirányon, nem csak itt Hajdúböszörményben, hanem már a Siófoki Campuson is. Portfóliónk része emellett a romológia szak, illetve a gyógypedagógia képzésünkbe is bekerültek ezek az ismeretek, hiszen a roma gyerekek között vannak fogyatékossággal élők is, aki esetében szintén nem az elkülönítés, hanem az inkluzív nevelés felé való törekvés a cél. Szociálpedagógia szakunkon pedig egyértelműen fókuszban van ez a klienscsoport – részletezte a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar dékánja.
Gortka-Rákó Erzsébet hangsúlyozta: a tudományos munkában is kiemelt figyelmet kap ez a terület. A kar legújabb kutatásában a régió, konkrétan három hajdú-bihari járás köznevelési és szociális intézményiben végeznek vizsgálatot. Ennek célja, hogy feltárják a térségben dolgozó szakemberek inkluzív neveléssel kapcsolatban kimunkált gyakorlatait, és ez alapján a tudományos eredményekre alapozva fogalmazzanak meg fejlesztési javaslatokat a témában.
A DE GYGYK oktatói és roma szakkollégista hallgatói is bemutatták eddigi tudományos eredményeiket azon a kétnapos nemzetközi konferencián, ahol ezúttal tizenhárom – köztük három angol nyelvű – szekcióban csaknem hetven előadás hangzott el a témában többek között az antropológia, a néprajz, a pedagógia és az egészségtudományok megközelítésében.
Sajtóközpont-TB