A keleti magyarok kérdésköre a magyar tudományosság egy alig kutatott területe. Sokáig az a nézet volt a meghatározó, hogy Magna Hungáriában csak egy magyar töredék maradt. Ez a vélemény jól illeszkedett jelenlegi ismereteinkhez. Hiszen a Kárpát-medencében a honfoglaló magyar törzsszövetség egy évszázadokig sikeres, a mai napig létező államiság alapjait rakta le. Az Urál-vidéki magyarokról viszont utoljára Julianus barát hozott hírt a mongol támadás előestéjén. A legújabb kutatások szerint azonban több magyar maradt Magna Hungáriában, mint korábban gondoltuk, és a magyar identitás túlélhette a mongol hódítást – olvasható a Meddig maradt meg a magyar identitás Magna Hungáriában? című cikkben.
A Debreceni Szemle régi hagyománya, hogy külön rovatban közli a névadó város múltjával és jelenével foglalkozó írásokat.
- Mostani blokkunk az eddigieknél színesebb. Szándékunk ezúttal az volt, hogy megmutassuk: akkor ismerhetünk meg egy várost igazán, ha többféle módon közelítünk hozzá, többféle tükröt tartunk fel neki – írja bevezetőjében Rácz István, a folyóirat főszerkesztője.
A Debrecen múltjából és jelenéből fejezetben Kozma Gábor tanulmánya a 2010-es évtizedre és a debreceni lakótelepek demográfiai változásaira irányítja a figyelmet. Hogyan változott ezeknek a hatalmas városrészeknek a korösszetétele? Hogyan alakult az ott élők iskolai végzettsége? Milyen arányban élnek itt külföldiek? Aki kíváncsi mindezekre és a változások okaira, a cikkben megtalálja a választ.
A kiadvány beszámolót közöl az ez év szeptemberében rendezett Örökségünk Debrecen helytörténeti konferenciáról, amelynek középpontjában Borsos József születésének 150. évfordulója állt: a legtöbb előadás a kiemelkedő építész és műszaki tanácsos életművéről szólt. A Debrecen-blokkot a tanácskozás szervezője, Horváth Péter írása zárja.
A kötet Tanulmányok fejezete a Debreceni egyetemisták a munka világának küszöbén címmel a Z generáció karrierpreferenciáit vizsgálja, Seprényi Kinga beszélgetése Várhidi Attila rendezővel pedig – A gyermekszínjátszásról és az Alföld Gyermekszínpad jövőjéről címmel – az Interjúk rovatban olvasható.
A Könyvszemle a Bényei Péter-Béres Norbert-Gönczy Monika szerkesztésében a 70 éves S. Varga Pál köszöntésére A teremtő tudós címmel megjelent tanulmánykötetet, Szirák Péter: Az irodalom ígérete című, az elmúlt negyedszázad megjelenéseit tartalmazó kiadványát, valamint a malajziai Sunway University és a Debreceni Egyetem munkatársainak közös gondozásában, magyar és angol nyelven megjelent Xántus és Borneó. Egy 19. századi magyar természettudós Borneó Szigetén című kiadványt ajánlja az olvasók figyelmébe.
A Debreceni Szemle 2025/3. száma ide kattintva lapozható.
Sajtóközpont – BZs