Hat évvel ezelőtt kezdte meg működését a Debreceni Egyetem Szolnok Campus, ahol ma már az Egészségtudományi Kar, a Műszaki Kar, valamint a Gazdaságtudományi Kar is kínál képzéseket. A Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán pénteken rendezett szimpóziumon elhangzott: a campus népszerűsége töretlen, folyamatosan emelkedik a hallgatói létszám, egyre nagyobb szerepet tölt be a tudomány a város életében.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a Szolnoki patriotizmus a tudomány területén című szimpóziumon tartott köszöntőjében arról beszélt, hogy az egyetem a Tisza-parti városban is alkalmazná a Debrecenben jól bevált intézmény- és gazdaságfejlesztési modellt.
- A Debreceni Egyetem sok mindent elhatározott és szinte mindent sikerült is megvalósítania. Örömteli dolog, hogy a tudomány ünnepén mindig tudományos-ismeretterjesztő eseményeknek ad otthont az összes magyar felsőoktatási intézmény, a Debreceni Egyetem megjelenésével erre már Szolnokon is van lehetőség. Sajátos helyzetben van az intézmény, hiszen egyfelől elérte azt a rangot, hogy már képzőhelyei vannak Nyíregyházán, Siófokon, Hajdúböszörményben és Szolnokon, emellett pedig stabil költségvetéssel szabadon, gondtalanul tervezheti a jövőjét, egyebek mellett a több ezer külföldi hallgató jelenlétének, a vállalatokkal való példaértékű együttműködéseinek, saját ipari parkjának köszönhetően. A Debreceni Egyetem ars poétikája az, hogy a nemzet aranya a tudás, sikeres működésének titka pedig az a modern innovációs struktúra, melynek alapja az iparral, a regionális és állami kormányzattal, valamint a pénzügyi szektorral való együttműködés. Ezt a négyes hélix innovációs struktúrát szeretnénk meghonosítani Szolnokon is. Jelenleg mintegy ezer hallgatója van a campusnak, ami az induláshoz képest ötszörös létszámnövekedés. Ez is mutatja, hogy a városnak szüksége van a felsőoktatásra, a következő lépés pedig az lesz, hogy tudományos műhelyek jöjjenek létre. A harmadik pillér a földrajzi adottságban rejlő lehetőségek kiaknázása. A tudásalapú innováció megvalósítható a városban, gazdasági, mezőgazdasági és iparfejlesztési potenciált jelent Szolnok számára az, hogy van egy egyeteme – fogalmazott a rektor.
Szabó Attila, a Szolnok Campus igazgatója is úgy véli: a szolnoki felsőoktatás a város jövőjének fejlődését igyekszik szolgálni.
- A DE Szolnok Campus számára rendkívül fontos, hogy újra összegyűlt az idén 950 éves városban a tudomány elitje, kivétel nélkül minden előadó, minden szekcióvezető szolnoki kötődésű, így sikeresen felhívtuk a figyelmet arra, hogy ebben a városban is élénk a tudományos élet és gazdag hagyományai vannak. Másrészt az egyetem rektorának látogatása is kiemelt jelentőségű, az általa felvázolt, Debrecenben példaértékűen működő minta megvalósításra vár, ebben maximálisan igyekszünk partnerek lenni – tette hozzá a campusigazgató.
Plenáris előadásában Polyák Kornélia, a Harvard Orvosi Egyetem professzora az emlőrák teljes evolúciójával kapcsolatos kutatói munkáját ismertette. Mint mondta: a daganatok megjelenésének okaival és a biológiai folyamatokkal foglalkoznak, többek között arra keresik a választ, miként befolyásolja a betegséget az öröklött genetika, a heterogenitás, a sejtmutáció, valamint milyen szerepet játszik a megelőzésben és a gyógyításban az immunrendszer.
Pardi Norbert, a Pennsylvania Egyetem professzora Nukleozid-módositott mRNS: a múlt, a jelen és a jövő címmel a nukleozid módosított rns-technológia fejlesztéséről, alkalmazásáról, várható hasznosítási területeiről tartott előadást. Beszámolt arról, hogy több mint húsz évig tartott, mire a nukleinsav molekulák sejtekbe juttatása megoldhatóvá vált és sikerült létrehozni egy olyan platform technológiát, mely által vakcina állítható elő, ma pedig már fertőző betegségek ellen, a szervezet strukturált működéséért felelős fehérjék rns-alapú létrehozására, ellenanyagterápiára is lehet használni ezt a technológiát.
A szimpóziumon természettudományi és társadalomtudományi, valamint muzeológiai szekcióban összesen tizenkét szakmai előadást hallhattak a látogatók.
Sajtóközpont
