A pályázati lehetőség meghirdetésétől kezdve a jelentkezés lezárultán át a landolásig, a HUNOR Magyar Űrhajós Program kiválasztási folyamatáról, a kiképzés kihívásairól beszélt Kapu Tibor és tartalékosa, Cserényi Gyula a Debreceni Egyetem oDEon Színházban, ahol középiskolásokkal és egyetemistákkal találkoztak.
A kiválasztási folyamat egyik legizgalmasabb része az volt, mikor vadászrepülőbe ülhettek az űrhajósjelöltek. A HUNOR-program 14 hónapos kiválasztási folyamata alatt végzett különböző repülési gyakorlatok Tibornak sok új élményt adtak, Gyulában pedig csak a katapult használatának megismerése közben realizálódott, hogy valójában mire is készül.
- Hétköznapi, vidéki családapa vagyok, biciklivel járok a hatvani Bosch gyárba dolgozni, és egy nap azon kapom magam, hogy Kecskemétre utazom – ahonnan egyébként származom – meglátogatom anyukámékat, majd elmegyek egy Gripennel repülni – idézte fel kiválasztás korai szakaszát Cserényi Gyula.
Kapu Tibor részletesen beszélt a houstoni, illetve los angelesi kiképzésről és az Axiom-4 küldetés személyzetről, amelynek tagja volt Peggy Whitson parancsnok, az indiai légierő pilótája, Shubhanshu Shukla, és a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski kutatóűrhajós.
- Peggy, a legtapasztaltabb amerikai űrhajós erre a küldetésre három újoncot vitt magával. Elképesztően jó csapatdinamika alakult ki közöttünk. Ennek egyik alappillére Peggy szuper csapatépítő képessége. Tudtuk azt egymásról, hogy mindenki nagyon akarja ezt, mindenki rengeteget dolgozik azért, hogy ez a küldetés sikerüljön. A hónapok alatt eljutunk arra a szintre, hogy én tényleg a kezébe adnám az életemet ennek a három embernek – jelentette ki Kapu Tibor.
Az Axiom-4 küldetés indulását több alkalommal elhalasztották. Az űrhajósok tartalékos társaikkal közösen 32 napot töltöttek karanténban, amely a NASA történetének leghosszabb küldetés előtti karanténja volt.
- Nem csak a karantén időszaka volt rendkívül izgalmas és eseménydús. Nem gondoltam, hogy ennyi minden után még a felbocsátást megelőző 2-3 órában is történhet olyan dolog, ami megakadályozhatja, hogy elinduljunk. De ez történt. A szélprofilokat tartalmazó, a küldetés esetleges megszakításához szükséges fájlt nem sikerült feltölteni. Mi ezt az egy évet nagyon komolyan vettük, de emellett gyakorlatilag végig nevettük. Nem véletlenül neveztük el a zéró-G indikátorunkat Joy-nak. Hiszen a vidámság volt az, ami a legjobban jellemezte a legénységünket. Akkor ott, az a 6 perc a világ legcsendesebb 6 perce volt. Ez a négy ember egy mukkot nem szólt, tapintani lehet a feszültséget – idézte fel a felbocsátás utolsó perceit Kapu Tibor.
A második magyar nemzeti kutatóűrhajós az egyetemi színházteremben beszélt a súlytalanság állapotában meginduló testi adaptációs folyamatokról is.
Az utolsó hét hónapban a magyar űrhajósok kiképzése különvált. Cserényi Gyula felkészítése a kutatás-fejlesztés irányába fordult, legfontosabb feladatává Kapu Tibor munkájának földi támogatása vált.
- Hónapokon át dolgoztunk azon a HUNOR-program kutatásfejlesztési kollégáival, hogy a legjobb kísérleteket, a lehető legjobban integrált állapotban juttassuk föl a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére, és ezeket a kísérleteket a kidolgozott előírások szerint a lehető legprecízebben tudjuk végrehajtani. Ettől függetlenül szórakoztató volt látni, ahogy az ISS fedélzetén Tibi az első napokban megküzd a kutatási felszerelés összeállításával, összeszerelésével, az ellebegő alkatrészekkel a mikrogravitációban – tette hozzá Cserényi Gyula.
Kapu Tibor hangsúlyozta: a Nemzetközi Űrállomásra vitt hatvan kísérlet, amelyből huszonöt volt magyar, nemcsak mennyiségében elképesztő, hanem minőségében is. Mint mondta: a küldetés 20 napja alatt előremutató, nagyon fejlett, rengeteg novummal rendelkező tudományos vizsgálatokat végeztek el. A növények csírázását, termelését és fejlődését nyomon követő, a Debreceni Egyetem kutatói által kidolgozott vizsgálat volt az egyik kedvence, de részletesen beszélt az egyetem másik, agyi vérzésdinamikai kutatásáról is.
A második magyar űrhajós véleménye szerint a világűrből eljönni nagyon nehéz, visszatérni a Földre könnyű.
- A visszatérés során 95 km magasan kezdünk el az atmoszféra sűrűbb részével – 6000 Celsius fokos levegőről van szó – ütközni. Ekkor a kabinunk olyan, mint egy tűzgolyó. Mondjátok el bármelyik édesanyának, hogy mennyire izgalmas lehet az, hogy éppen a kisfia egy ilyen lángoló tűzgömbben jön vissza a Földre 24 ezer kilométer per órás sebességgel – tette hozzá.
Az előadás teljes egészében visszanézhető.
A magyar űrhajósok a Debreceni Egyetemen tett szerdai látogatásuk alkalmával ellátogatottak a Biodrome-ba, az Axiom-4 misszió során végzett növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését célzó kutatások és az egyetemi űrpaprika otthonába is.
Szakmai egyeztetést folytattak az Ax-4 tudományos portfóliójában a HUNOR Magyar Űrhajós Program részeként végzett debreceni egyetemi kutatások vezetőivel és szakembereivel. A megbeszélésen Csernoch László tudományos rektorhelyettes, a Debreceni Egyetem HUNOR-projektjének szakmai vezetője, Csiba László, az Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Tanszékének egyetemi tanára, a VISPRO program szakmai vezetője, Balogh Eszter és Árokszállási Tamás kutató-szakorvos, Veres Szilvia, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese, a VITAPRIC szakmai vezetője, Fári Miklós professor emeritus, szakmai tanácsadó, továbbá Domokosné Szabolcsy Éva egyetemi docens vettek részt.
Kapu Tibor második magyar nemzeti kutatóűrhajósként 20 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az Axiom-4 küldetés keretében. A Grace névre keresztelt Crew Dragon űrkapszulát a SpaceX űrvállalat Falcon 9-es rakétája juttatta az űrbe, amely 2025. június 25-én, magyar idő szerint reggel 8:31-kor indult a floridai Kennedy Űrközpontból. Kapu Tibor társaival június 26-án dokkolt a Nemzetközi Űrállomásra, csatlakozva az ISS hét fős legénységéhez. A SpaceX Dragon kapszula július 15-én tért vissza a Földre, magyar idő szerint 11 óra 33 perckor landolt sikeresen a Csendes-óceánon.
Sajtóközpont - ÉE
