Az intézet és Gyomaendrőd kapcsolata nem újkeletű, hiszen – a Debreceni Egyetem egyik kiemelt stratégiai településeként – már többször adott otthont a kínai kultúra különböző szegmenseit bemutató rendezvényeknek a DE Konfuciusz Intézet szervezésében.
- Kapcsolatunk a Debreceni Egyetemmel már több mint két évtizedes múltra tekint vissza, több tudományos konferenciát szerveztünk közösen, amelyeken hazai és nemzetközi szakemberek vitathatták meg a különböző tudományszakok kutatási eredményeit. 2021-ben indult el Gyomaendrőd és a DE Konfuciusz Intézetének közös tudományos rendezvénysorozata, amely idén ötödik konferenciáját tartja itt a Szent Antal Népházban – mondta köszöntőjében Toldi Balázs polgármester.
Keményfi Róbert, a DE BTK dékánjának gondolatait – távollétében – Kovács László Erik, a DE BTK Konfuciusz Intézet titkára tolmácsolta.
- A Debreceni Egyetem, a Bölcsészettudományi Kar és annak Konfuciusz Intézete szinte hazajár Gyomaendrődre, egyrészt az intézmény és a város közötti stratégiai megállapodásnak köszönhetően, ami az együttműködés hivatalos oldalát jelenti. Azonban az a személyes kapcsolat, amely az évek során kialakult és egyre szorosabbá fonódott, minden találkozás alkalmával megnyilvánul és hozzájárul ahhoz, hogy valóban úgy érezzük: hazajövünk Gyomaendrődre – hangsúlyozta a dékáni köszöntő.
A beszéd kitért az intézet közelmúltban elért eredményeire, sikereire is. Nemrég Kínában járt a DE delegációja a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Tiencsini Idegennyelvi Egyetemen.
- A látogatás során szándéknyilatkozatot írtunk alá kínai képzés indításáról Debrecenben, emellett a Debreceni Egyetem részvételével megalakult a TFSU által életre hívott Konfuciusz Intézetek Partnerségi Szövetsége is – fogalmazott a dékán.
- A sikerek és a nemzetközi kapcsolatok mellett azonban fontos a hazai Konfuciusz Intézetekkel ápolt együttműködés, a tapasztalatcserék, a közös rendezvények és szakmai tanácskozások, amelyek lehetővé teszik, hogy még színvonalasabb képzést nyújthassunk hallgatóinknak. Ehhez járul hozzá – többek között – az évente megrendezett szakmai találkozóval Gyomaendrőd, amiért köszönet illeti a vendéglátókat – zárult Keményfi Róbert beszéde.
A szakmai programban előadást tartott Népdalok és gyerekdalok a nyelvoktatásban címmel Csontos Pál, a DE BTK Konfuciusz Intézet magyar igazgatója, Bihari Nagy Éva, a DE BTK Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet Néprajzi nem önálló Tanszék vezetője pedig egy néprajzos delegátus Kínában tett megfigyeléseit osztotta meg a hallgatósággal. Emellett az érdeklődők megismerkedhettek – többek között – a digitális világban is megjelenő kínai mítoszokkal, ízelítőt kaphattak a kínai költészetből és igazi különlegességként orvosi megközelítésben kaptak tájékoztatást a „betegségdémonok” megjelenéséről a magyar folklórban.
A könnyebb érthetőség kedvéért a szervezők gondoskodtak a kínai előadások magyar, illetve a magyar előadások kínai nyelvű tolmácsolásáról is.
- A konferencia előadásai fellebbentették a kínai néphagyomány gazdag tárházának függönyét, hogy egy pillanatra beleshessünk a kínai folklór ősi kincsei közé. Ha a régi magyar ember szomorú volt, akkor énekelt, ha öröm érte, táncra perdült. Ha a kínai ember érzelmeit akarja kifejezni, a dalhoz és a zenéhez nyúl vissza, ha boldog, ő is táncol. Messze lehetünk egymástól földrajzilag, akár több ezer kilométerre, mégis megértjük egymást, ha az ősi kincsünkről, a népdalokról beszélünk – összegzett zárszavában Szonda István néprajzos muzeológus, kulturális antropológus, a rendezvénynek otthont adó Szent Antal Népház igazgatója.
A program a Kínai Hallgatói Szövetség (Debrecen) és a Körösmenti Néptáncegyüttes (Gyomaendrőd) közreműködésével zenés-táncos bemutatóval zárult.
Sajtóközpont – BZs