Önfejlesztő irodalomról, háború által megváltozott személyiségekről, illetve a bántalmazás és a rabszolgatartás kapcsolatáról tartottak előadást a Debreceni Egyetem PhD-hallgatói a szerdai tanácskozáson.
A Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája évek óta lehetővé teszi PhD-hallgatói számára, hogy bemutassák saját kutatási témájukat, illetve megismerjék a különböző alprogramok kutatóinak témáit, módszertanát és eredményeit. A Fiatal irodalmárok fóruma címet viselő, a Debreceni Akadémiai Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság, a Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskola és a Komparatisztikai Műhely március 22-ei közös rendezvényén Kovács Dorottya (Mediális Kultúratudományi Alprogram), Balogh Eszter (Angol Irodalomtudományi Alprogram) és Lénárt-Muszka Zsuzsanna (Észak-Amerikai Irodalomtudományi Alprogram) mutatkozott be.
A mindennapi pszichológiai és üzleti tanácsadókönyvek helye a magyar könyvpiacon című előadásában Kovács Dorottya az önfejlesztő irodalomról beszélt, kiemelve, hogy ezek a kötetek Nyugat-Európában és Észak-Amerikában régóta nagy népszerűségnek örvendenek, míg Magyarországon csak most kezdenek igazán elterjedni. Az én újraírása katonák és hadifoglyok első világháborús visszaemlékezéseiben című munkájában Balogh Eszter kifejtette, hogy mivé válik és hogyan alakul át az ember személyisége olyan rendkívüli helyzetekben, mint a háború, a hadifogság, vagy a koncentrációs tábor. A jelenben is van hatása Lénárt-Muszka Zsuzsanna kutatási témájának, amely A rabszolgaság hagyatéka: az anyai test reprezentációi az afroamerikai irodalomban címet viseli. Az afroamerikai irodalomban megjelenő abúzus – akár a nemi erőszak, akár a gyermekek zaklatása – milyen kapcsolatban is állhat a rabszolgatartással. Mivel Amerikában még az 1960-as években is jelen volt a rabszolgaság, ezért az akkor történt bántalmazások a mostani generációkra is hatással vannak.
- Azért jó ez a lehetőség, mert a hallgatók gyakorolhatják a szereplést. Szeretnénk elérni, hogy hozzászokjanak a 20 perces előadás és az azt követő vita közegéhez, tudjanak rutinosan előadni – magyarázta a fórum fontosságát Szirák Péter, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének tanszékvezetője. Az egyetemi tanár hozzátette: fontos, hogy ne zárkózzanak be a doktori műhelyek és az alprogramok saját közegükbe, hanem nyitottak legyenek egymás felé.
Az ilyen, évente megrendezett események jó alkalmat jelentenek arra, hogy megnézzék a hallgatók, hogy ki mivel foglalkozik, a módszertanokra való reflektálás pedig edukatív erővel hat. A fórumok arra is felkészítik a hallgatókat, hogyan kell hatni a közönségre, és a kérdésekre adott válaszokkal hogyan győzhetik meg a szakmát arról, hogy felkészültek, és jó irányba tartanak.
- Ezek mindig jó tanácskozások, az élénk eszmecsere pedig nem csupán a hallgatók, hanem az oktatóik számára hasznos – tette hozzá Szirák Péter.
Az Irodalomtudományok Doktori Iskola jelenleg két programmal (Magyar és összehasonlító irodalomtudományi program, Angol és észak-amerikai irodalomtudományi program), ezen belül pedig számos alprogrammal működik.
Sajtóiroda - SBD
