A Neuron ERA-NET olyan nemzetközi pályázati platform, amely az idegtudományok területén nyújt támogatást a kutatóknak. A program idei kiírásának fókuszában a központi idegrendszer fejlődéstani rendellenességeinek vizsgálata áll. A Debreceni Egyetem a göttingeni orvosi egyetemmel, a milánói Európai Onkológiai Intézettel, a spanyol Miguel Hernández Egyetemmel, a Haifai Egyetemmel, valamint leuven-i Betegségkutató Központtal összesen 1, 4 millió euró támogatást nyert el.
A DE kutatói a NeurotechEU-partner Bonni Egyetem meghívására kapcsolódtak a nemzetközi kutatói pályázathoz.
- A kutatásban ritka, de hasonló genetikai eredetű – értelmi fogyatékosságot okozó - betegségek (mint például a Wiedemann–Steiner vagy a Kabuki szindrómák) következtében kialakult idegrendszeri strukturális változásokat vizsgáljuk. Ezen betegek gyógyszeres kezelésére egyelőre nincs mód. Célunk, hogy többet tudjunk meg a betegségek hátterében álló központi idegrendszeri fejlődési zavarokról, annak érdekében, hogy gyógyszeres terápiát, kezelési stratégiát tudjunk kidolgozni, mivel ezek a betegségek nem halálosak, a betegségben szenvedők egész életükben ápolásra, speciális kezelésre szorulnak – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Mészár Zoltán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet adjunktusa.
A projektben a konzorcium tagjai állandó kapcsolatban vannak, és segítik egymás munkáját.
- A kutatások egymásra épülnek. Terveink szerint a projekt végén tesztelhetünk egy olyan hatóanyagot, amelyet az olyan nemzetközi gyógyszeripari ügynökségek, mint az FDA (USA Food and Drug Administration) is elfogadnak, elismernek – tette hozzá a pályázat tudományos vezetője.
A három éves projektben a Debreceni Egyetem szakemberei az idegsejtek és mikrokörnyezetük strukturális módosulásait vizsgálják fény- és elektromikroszkópos módszerrel.
- A vizsgált betegségek visszavezethetők egy adott fehérje hibájához, amely szindrómákat okoz. A projektben részben állatokkal dolgozunk, de az emberi páciensektől származó kötőszöveti eredetű őssejtekből előállított idegszöveti mintákat, az úgynevezett miniagyakat is megvizsgálhatjuk majd. A konzorcium tagjai kihasználhatják technikai erősségeiket, így a kutatásban az Anatómiai Intézet is kiaknázhatja a csúcstechnológiájú scanning electronmikroszkópjának képességeit – fejtette ki Szűcs Péter, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója, a NeurotechEU tudományos koordinátora.
Kiemelte azt is, hogy az Európai Egyetemi Szövetség hatékonyságát mutatja, hogy ilyen jelentőségű kutatáshoz csatlakozhat az intézet.
- A NeurotechEU kinyitott egy kaput, amellyel lehetőségünk van arra, hogy az alapkutatáson túl a diagnosztikai és a terápiás területen végezzünk kutatásokat. Az intézet számára megtiszteltetés a programban való részvétel, amely nagyban javítja az elismertségünket és kutatóink számára is inspiráló ez az új szakmai kihívás – tette hozzá, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója.
A Debreceni Egyetem kutatói a ritka genetikai betegségek molekuláris vizsgálatát júniusban kezdik meg.
Sajtóiroda - ÉE
