A tanulmány a Lancet Respiratory Medicine című tudományos folyóiratban jelent meg. A SHARP Klinikai Kutatási Együttműködés keretében közzétett publikáció több mint 13 ezer, súlyos asztmában szenvedő felnőtt adatait elemezte 22 európai országban. A cikk az Európai Súlyos Asztma Nyilvántartáson alapul, amelyet több mint tíz éve hoztak létre és azóta is folyamatosan bővítik a betegségben szenvedő páciensek adataival (a magyarországi betegekről Csoma Zsuzsanna tüdőgyógyász főorvos szolgáltat információt).
A tanulmány szerint a legkorszerűbb biológiai terápiák ugyan jelentősen javítják a súlyos asztmában szenvedők állapotát, de vannak olyan páciensek, akiknél a panaszok a legkorszerűbb kezelés mellett is fennmaradnak, nem érik el a remissziót.
- A remisszióban elmaradnak a fellángolások, megszűnnek a mindennapokat megnehezítő tünetek és a betegek életminősége számottevően javul. A klinikai vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a legkorszerűbb kezelés mellett is fennmaradhatnak a panaszok, például a légúti gyulladás, ezért célunk annak feltárása, hogy mely betegek reagálnak a legjobban a terápiára, és milyen új kezelési lehetőségek vezethetnek teljesebb gyógyuláshoz. A következő időszak fontosa feladata a személyre szabott terápiák és az új gyógyszercélpontok megtalálása – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Horváth Ildikó, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, a tanulmány egyik szerzője.
A szakember rámutatott: fontos lenne pontosan feltárni, hogy kik azok, akiknél a kezelés teljes tünetmentességet eredményezett, milyen közös jellemzők voltak náluk, illetve kik azok, akiknél ez nem valósult meg teljes mértékben. A következő lépés annak megértése és feltárása, hogy milyen tényezők magyarázzák ezeket a különbségeket és milyen irányban kell folytatni a kutatásokat.
- A jövőben választ kell adnunk arra a kérdésre, hogy a jelenlegi tudásunk és a rendelkezésre álló mérések alapján képesek vagyunk-e előre jelezni, hogy egy adott beteg várhatóan jól reagál-e a kezelésre? Ha igen, akkor pontosabban meghatározható lenne, kik azok, akik számára valóban érdemes alkalmazni a terápiát, mert nagy valószínűséggel jelentős előnyt nyújt, és kik azok, akiknél várhatóan kisebb lesz a hatékonysága. Ez az összefoglaló munka a szakmát évekig befolyásoló publikáció, amely egy hatalmas európai összefogás eredményeként született, a klinikumban elvégzett széles körű adatgyűjtés alapján – fogalmazott Horváth Ildikó, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára.
A Tüdőgyógyászati Klinika igazgatója hozzátette: az új gyógyszerek mellett a hosszú távú eredmények javításához elengedhetetlen a magas kockázatú betegek korábbi azonosítása és a súlyos asztmára szakosodott központokba történő azonnali beutalás. Magyarországon ugyanis hiába állnak rendelkezésre a legkorszerűbb terápiák, nem mindenki jut el időben a megfelelő kezeléshez.
Jelenleg 2-3 ezer embert kezelnek súlyos asztmával, de a becslések szerint több mint tízezren élnek ezzel a betegséggel. Horváth Ildikó emellett kitért arra is, hogy a jövőben szükséges lehet a remisszió fogalmának újraértelmezése, amely megkönnyítené a beteg állapotának pontosabb felmérését, és ezzel hozzájárulna a még személyre szabottabb terápia alkalmazásához.
Sajtóközpont - CzA