A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) új szervezeti egységének kutatási és szolgáltatási portfóliója a MÉK fejlesztési stratégiájának egyik meghatározó zászlóshajója. A Központ K+F+I programjának célja a folyamatosan változó klíma- és agrárgazdasági környezet negatív hatásait kompenzáló élelmiszer, valamint takarmány-előállítás minőségi és mennyiségi optimalizálása.
- Az eredmények, gyakorlati tapasztalatok alapján alakította ki a szervezeti egység K+F szolgáltatására jellemző komplexitást, ahol a talaj-növény-klíma rendszerek vizsgálata, elemzése egyidejűleg jelenik meg. A folyamatos fejlesztések és eredmények következtében napjainkban a PNK igen nagy helyzeti előnnyel rendelkezik országosan és nemzetközi megközelítésben is – mondta el Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A kutatócsoport a kar szerkezeti átalakulásáig az egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetében, nem önálló szervezeti egységként működött.
- A most önállóvá vált központ koncepciója a 90-es évek végén indult, megelőzve az elmúlt időszakra jellemző gyakorlatot, felismerve a precíziós technológia hazai viszonyokra történő adaptálásának pozitív hatásait. Örvendetes, hogy a technológiával szemben egykor szkeptikus szakemberek is már támogatják a fejlesztéseket, sőt szerves részévé, hívószóvá vált az oktatásban és kutatásban. Az új szervezeti egység megalapítása egy dinamikus fejlődés eredménye, az átalakulás elsősorban a profil markáns megjelenését jelenti, hozzájárulva a kar stratégiai céljaihoz – hangsúlyozta Stündl László.
Az első évtized a geofizikai és távérzékelési technológiák összehasonlító vizsgálatairól, módszertani fejlesztésekről és a precíziós felmérésekhez, adatszolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra kialakításáról szólt.
- A precíziós növénytermesztéshez kapcsolódó kutatások a heterogenitás kezelését célozzák meg, így szükséges volt a hazai kísérlettervezésben, kiértékelésben alkalmazott módszerek átgondolására is. Az új módszertani megközelítésünk ötvözi a precíziós növénytermesztés adta lehetőségek és a klasszikus kisparcellás kísérletek pozitívumait. Jelenleg évente mintegy 1500-2000 hektár területen végzett kutatások jelentik a fejlesztéseink alapját – fejtette ki Dobos Attila, a PNK igazgatója.
A Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ programjának többek között kiemelt prioritású pillére a víz- és tápanyag-ellátottság tér és időbeli változásának nyomonkövetése, a beavatkozások idejének, mennyiségének meghatározása, optimalizálása, összességében a precíziós növénytermesztési technológiák termőhelyi adaptálása a klímaváltozáshoz alkalmazkodva.
- A központ K+F+I tevékenységének alapja a legújabb precíziós adatgyűjtési valamint kijuttatási technológiák tesztelése, a precíziós növénytermesztés alap- és beavatkozás térképeinek (tápanyag, vetés, növényvédelem, talajművelés) közel valós idejű előállításának módszertani fejlesztése. Precíziós öntözött területeken a kutatási célok ugyancsak a talajheterogenitásból eredő eltérések meghatározására irányulnak, csökkentve a talajszerkezetben bekövetkező degradációs folyamatok negatív hatásait és meghatározva az optimális georeferált öntözővíz mennyiséget. Újabb kutatási terület az egyes technológiai beavatkozások hatásainak vizsgálata a talajéletre dinamikus CO2 fluxus összehasonlító mérésékkel – fejtette ki Dobos Attila.
A szakmai vezető hozzátette: az eredményeink révén a Debreceni Egyetem vezetői is támogatták az új egység alapítását, így biztosítva K+F projektek és szolgáltatások optimális kialakítását a mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve.
- Kreatív humán erőforrás nélkül elképzelhetetlen a fejlesztési irányok, valamint programok megvalósítása és a kapcsolódó infrastrukturális beruházások optimális működtetése. Mint a szervezeti egység vezetője szerencsés helyzetben vagyok, mert az innovációs céloknak maximálisan megfelelő kollégákra tudok támaszkodni, megtiszteltetés ilyen kvalitású csapatot vezetni – tette hozzá a központ vezetője, Dobos Attila.
A DE MÉK tudományos dékánhelyettese, Veres Szilvia szerint óriási előrelépés a kar fejlesztési programjában a szervezeti egység megalakulása.
- Az Európai Unió és a hazai ösztönző, beruházást támogató intézkedések (Magyarország Digitális Agrár Stratégia, Vidékfejlesztési Program) a technológia erőteljes növekedését prognosztizálják, így piaci előnyt eredményez markánsan megjelenni egy kiforrott, a gyakorlatban már több esetben bizonyított K+F csoporttal – véli Veres Szilvia.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központja számára a független szervezetté válás új piacokat nyitott meg, a jelenleg elsősorban a Dunántúlra összpontosuló partnerek mellett új mezőgazdasági vállalkozások bevonását teszi lehetővé.
Sajtóiroda - ÉE
Innovatív precíziós növénytermesztési technológiákat, termékeket fejleszt és szolgáltatásokat nyújt a Kárpát-medence egyedi jellemzőihez igazodó precíziós, helyspecifikus növénytermesztéshez kapcsolódva a Debreceni Egyetem agrárkarának új Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központja.
