A 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború nyomán Európában energiaválság bontakozott ki. Az Oroszországból Európába irányuló gáz- és olajszállítások a töredékükre estek vissza, ezen energiahordozók ára jelentősen emelkedett. Ez inspirálta 2023-ban Török Lászlót, a Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Kar (MK) docensét arra, hogy áttekintse, miként alakult az európai energiapiac 2010 és 2019 között.
- A szóban forgó években az öreg kontinensen rég nem tapasztalt dinamikus gazdasági konjunktúra volt tapasztalható. Miközben a korábbi ilyen időszakokat az jellemezte, hogy minél több terméket, szolgáltatást állítottak elő, annál jobban nőtt az energiafelhasználás, a kutatás során arra jutottam, hogy ez akkor nagyon nem így zajlott. Miközben az egész EU-ban a GDP-gyarapodás elérte a 27 százalékot, addig az energiafelhasználás csaknem 7 százalékkal csökkent. Vagyis az Európai Unió gazdasága egyre hatékonyabban használta fel az energiahordozókat – magyarázta a szakember.
A kutatás további részében Török László összehasonlította az Európai Unió egységnyi GDP előállításához szükséges energiafelhasználását az USA hasonló adatával. Kiderült, hogy az EU hatékonyabban hasznosította az energiát, mint az Egyesült Államok. A vizsgált időszakban ebben a tekintetben az Európai Unió 6-7 százalékkal volt hatékonyabb, mint Amerika.
- Az Európai Unió vezetése korábban éppen azt a célt fogalmazta meg, hogy minél kevesebb fosszilis és minél több megújuló energia felhasználásával dolgozzanak az európai cégek, melyben jelentős előrelépés történt a vizsgált időszakban – foglalta össze tapasztalatait a Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék docense.
Hangsúlyozta: az unió egyes tagállamait elemző részből az is világossá vált, hogy a megújuló energiák felhasználásában a legerősebb gazdaságú országok jártak élen, például Németország, Hollandia és Franciaország.
A kutató az EU 27 tagállamát négy klaszterbe rendezte aszerint, hogy miként nőtt a gazdasági kibocsátás és az energiafelhasználás. Az első klaszterbe a leghatékonyabbak kerültek. Magyarországot hét másik tagálammal együtt abba a harmadik kalapba sorolta, ahol nőtt ugyan a gazdaság, de az energiafelhasználás érdemben nem csökkent.
Török László az Európai Unió statisztikusai által kimunkált, úgynevezett PPS árral kalkulált. Ez úgy mutatja ki az egyes országok GDP-termelését, hogy az államok nemzeti valutái közötti árfolyam-különbözeteket kiszűri és ugyanígy jár el az egyes tagországok inflációjával is.
- A cikk a beküldést követően többkörös bírálaton esett át egy igen magas impakt számmal rendelkező angol nyelvű nemzetközi tudományos folyóiratnál, a Heliyonnál. Amióta megjelent, más cikkekben az erre történő nemzetközi hivatkozások száma 16, ami nagyon jónak tekinthető – foglalta össze a fejleményeket a szakember. Az eredményeket a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjjal ismerte el.
Török László azóta elkészült legújabb kutatásában azzal foglalkozik, milyen összefüggés mutatható ki az EU nyersanyag-felhasználása és gazdasági növekedése között.
A teljes cikk ide kattintva olvasható.
Sajtóközpont - OCs
