Szokatlan a témaválasztás, mivel ez a terület általában kevésbé fókuszált területe a Kant-kutatásnak, ugyanakkor a modern esztétika kialakulásában kardinális szerepe van Kant harmadik kritikájának, Az ítélőerő kritikájának.
A modern filozófiai gondolkodás Kant (1724-1804) révén született meg, az ő ismeretelméleti, etikai és esztétikai meglátásai ma is kikerülhetetlenek és rendkívül inspiratívak. Saját szavait idézve: „Sapere aude!” – vagyis: merjünk gondolkodni! – méltatta a filozófust a hirek.unideb.hu portálnak Valastyán Tamás, a DE BTK Filozófiai Intézet igazgatója.
A rendezvényre az ország több intézményéből – a Debreceni Egyetem mellett a HUN-REN Filozófiai Intézetéből, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, a Wesley János Lelkészképző Egyetemről – és határon túlról, Kolozsvárról a Babes-Bolyai Tudományegyetemről érkeztek előadók.
A konferencián levezető elnökként és előadóként is részt vett a magyar Kant-kutatás egyik kiemelkedő alakja, Hévizi Ottó. Korábban közreműködött Kant szövegeinek magyar kiadásaiban, nemzedékek sorának tanította a kanti gondolkodás legizgalmasabb mozzanatait az egyetem Filozófiai Intézetében, amellett, hogy a Lukács Archívumban, majd a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében is dolgozott.
A szakmai tanácskozást Weiss János filozófiatörténész Az ízlés kritikája című prezentációja nyitotta, emellett előadások hangzottak el – többek között – a kanti esztétika gazdag recepciójáról politikai, jogi, etikai, művészeti és irodalmi vonatkozásban egyaránt.
Az elhangzott előadások szerkesztett anyagát a szervezők, Valastyán Tamás és Tánczos Péter a tervek szerint nyomtatott és online formában is elérhetővé szeretnék tenni az érdeklődők számára.
Sajtóközpont - BZs