A Science Café, a Debreceni Egyetem Tudományos Igazgatóságának kéthetente, az intézmény falain kívül, szokatlan környezetben jelentkező sorozata, amelynek célja nem változott az évek során: közérthető, olykor játékos formában ismerteti az intézmény oktatóinak, kutatóinak bevonásával a legfrissebb, legérdekesebb tudományos eredményeket.
Az előadás-sorozat olykor arra is lehetőséget teremt, hogy az előadó saját tudományos területén túlmutatva, más szempontból, akár interdiszciplináris módon megközelítve járjon körül egy-egy érdekes témát.
A jubileumi est előadója Csernoch László, a Debreceni Egyetem Tudományos rektorhelyettese, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének igazgatója, így szokatlannak tűnhet a szakterületétől távolinak tűnő témaválasztás: Zene füleinknek – hangok, zene, beszéd.
- A hang egyidős az emberiséggel. Azt azonban, hogy a hangokból mikor, hogyan lett zene, a pedig zenéből muzsika, ma még nem tárta fel a tudomány. Az azonban bizonyos, hogy mindig együtt élt velünk, kíséri történelmünket, részese mindennapjainknak, ünnepeinknek. Talán a kultúra első megnyilvánulása – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Csernoch László.
A professzor előadása akár történelmi időutazásnak is tűnhet majd, hiszen az ókortól napjainkig mutatja be tudományos megközelítésben a muzsika születését.
- A görög mitológiában Apollón a költészet, a jóslás, a zene, a tánc, a művészetek istene, nem véletlen tehát, hogy ábrázolásain gyakran látható kezében a lant, vagy a lyra. Az ókori Görögországban alakult ki a zenés színjátszás is, amely akár az opera előfutárának is tekinthető – ismertette előadásának kiindulópontját a professzor.
A rektorhelyettes kiemelte: a tudományok művelőit mindig is foglalkoztatta a zene, még olyan filozófust is, mint a szamoszi Püthagorasz, akit ma elsősorban a matematikában használt, nevét viselő tételről ismerünk, de sokan tudják róla, hogy tanítványaival a csillagászatban, a matematikában és még a zeneelméletben is máig ható eredményeket ért el. Ő fedezte fel a rezonancia alaptörvényét, miszerint a hang magassága a rezgő húr hosszának függvénye. Felismerte, hogy az akkordok hangközeit a húrhosszok számarányaival fejezhetjük ki: a 2:1 arány az oktávnak, a 3:2 a kvintnek, a 4:3 pedig a kvartnak felel meg. Ez az első olyan eset a tudomány történetében, amikor a gyakorlati tapasztalatokat sikerült matematizálni.
- A zene, a muzsika folyamatosan fejlődött, korszakonként változott, mindig új és újabb stílusirányzat, hangzásvilág született, legyen az klasszikus, népi, pop, vagy rock, jazz, vagy soul. Egy dolog azonban állandó: a zene máig velünk él, fejlődése töretlen, a jövőbe mutat, hiszen ma már tanulják, tanítják, intézményesen oktatják az utánpótlást, mindez pedig biztosítéka annak, hogy a zene fennmarad – összegezte Csernoch László.
A „Zene füleinknek – hangok, zene, beszéd” című előadás május 4-én, szerdán 17 órától várja az érdeklődőket a Fórum Bevásárlóközpont Libri Könyvesboltjában (Debrecen, Csapó u. 30.).
Részletek: https://hirek.unideb.hu/science-cafe-100
Sajtóiroda - BZs
