Hosszú idő telt el a legenda születésétől, mire Finnországba költözött az igazi Mikulás.
- A 4. században Törökország Myra nevű városában élt Miklós püspök, aki felkarolta az elesetteket, segítette a szegényeket és ajándékokat adott a gyerekeknek. Szent Miklós több vallásban a szegények és a hajósok védőszentje, nem véletlen talán, hogy csontjait hajósok vitték Olaszországba, ahol Bari városában a mai napig ereklyeként őrzik a San Nicola bazilikában – idézte fel a történelmi hitelességű kezdeteket Maticsák Sándor.
Szent Miklós kultuszát elsősorban a hollandok terjesztették a középkorban, saját nyelvükön Sinterklaas elnevezéssel – a szent és a Nicolas szavak összeolvadásával –, míg kialakult az az össz-európai szokás, hogy a jól viselkedő gyerekek december 6-án ajándékot kapnak a Mikulástól. Ugyancsak a hollandoknak köszönhető, hogy ez a szokás elterjedt a tengerentúlon is, hiszen a 17. században, átkelve az óceánon megalapították Új-Amszterdamot, a későbbi New Yorkot, és vitték magukkal hagyományaikat, ezt a kultuszt is.
- Így született meg a 19. századi Amerikában Santa Claus, amelynek ma ismert alakja egy üdítőital-reklámnak, a Coca-Colának köszönhető, a cég ugyanis 1931-ben használta fel először kampányában a mai napig ismert piros ruhás, nagyszakállú, pocakos, mosolygós Mikulás megjelenítésével. A figura rajzolója – talán nem véletlenül – egy Chicagóban élő, finn származású grafikus volt – árulta el a professzor.
A december 6-i ajándékozás szokása természetesen minden országban más és más, hiszen kialakulását befolyásolták a helyi hagyományok.
De miért Joulupukki a finn Mikulás neve, hiszen a joulu karácsonyt, a pukki pedig kecskebakot jelent?
- A magyarázat az, hogy a skandinávoknál is élt egy, a magyar busójáráshoz hasonló hagyomány, amikor állati alakot öltve, kecskeszarvat a fejükre rakva, kecskebőr bundát viselve járták a házakat. Igaz, vittek ajándékot is, de sört is kértek… Erre a szokásra rétegződött rá a Mikulás ünnepe, s e hagyományból maradt fenn a kecskebak neve – idézte fel Maticsák Sándor.
Finnországban azonban karácsonykor és nem december 6-án ajándékozza meg a gyerekeket Joulupukki. Ennek magyarázata, hogy ez a nap Finnország legnagyobb nemzeti ünnepe, a Függetlenség napja.
- A történethez az is hozzátartozik, hogy 1927-ben – egy régebbi néphagyományra építve – egy finn rádiós, Markus Rautio találta ki, hogy Joulupukki Lappföldön, egy Korvatunturi nevű helyen lakik. A korva fület jelent, a tunturi pedig a lapp kopár hegy megnevezése, így logikusnak tűnhetett, hogy a fül alakú hegy azért alkalmas a Mikulás lakhelyéül, mert így meg tud hallani minden kívánságot. Ezzel igazolást is nyert a gyerekek számára, hogy az igazi Mikulás nem lehet sem holland, sem amerikai, csakis finn – tudtuk meg a professzortól.
Az idők szavára – és a turizmusra hallgatva – mára Joulupukki a sarkkörön fekvő városba, Rovaniemibe, pontosabban a mellette található Mikulásfalvára költözött, ahol az év 365 napján várja a látogatókat.
- Lehet vele személyesen is találkozni, ajándéktárgyakat venni, de van saját internetes honlapja, postacíme (választ is küld a hozzá érkező levelekre), sőt telefonszáma is, amit ha felhívunk, beszélhetünk a Mikulás egy kedves munkatársával vagy ha nagy szerencsénk van, személyesen az igazival. Türelem kell a találkozóhoz, hiszen rengeteg a látogató, különgépek szállítják a turistákat és persze kissé borsosak a díjak is – elevenítette fel lappföldi látogatásának emlékét Maticsák Sándor.
És bár a finn gyerekek várhatnak karácsonyig az ajándékokra, a magyar gyerekek bizonyára megkapják december 6-án, hiszen Joulupukki rénszarvas-vontatta szánján egyetlen éjszaka alatt körbesiklik a Földön, bekopogtat minden házba és megkérdezi: - Vannak-e itt rendes, kedves gyerekek?
Sajtóközpont – BZs
