Az ország szinte valamennyi egyeteméről és határon túli felsőoktatási intézményekből több mint 150 magyar és külföldi hallgató érkezett az idei DOSZFESZT-re, hogy előadások, workshopok és kerekasztal-beszélgetések során ismerkedjenek a doktori képzéssel kapcsolatos aktuális kérdésekkel.
A program elsődleges célja, hogy a doktoranduszokat felkészítse az előttük álló kutatói pálya kihívásaira.
Az egyetem Főépületének Aulájában szakmai előadásokkal kezdődött a szombati program, amelyen elsőként Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) kancellárja köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozva, hogy az intézmény vezető, élenjáró szerepet tölt be a hazai doktori programban.
– A képzési rendszer csúcsa a doktori fokozat megszerzése, amellyel fontos részévé válhatnak a hazai tudományos életnek, és bár tanulmányaik végzése miatt szakmai pályafutásuk csak később kezdődhet el, de azt megfelelő felkészültséggel tehetik meg – fogalmazott a kancellár.
Csernoch László, a DE tudományos rektorhelyettese, egyben mint az Országos Doktori Tanács (ODT) elnöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit és felhívta figyelmüket– mint leendő tudósok és majdani akadémikusok - a kapcsolatépítés szakmai fontosságára, arra, hogy a jövő kutatóiként most a Debreceni Egyetemen rendezett szakmai programon és valamennyi hasonló eseményen megtalálhatják azokat a társakat, akikkel később, tudományos pályafutásuk során közösen dolgozhatnak.
– Tudományos tevékenységet ugyanis kizárólag a különböző műhelyek együttműködésével lehet sikeresen folytatni – hangsúlyozta Csernoch László.
Az ODT elnöke kiemelte: - nem tudhatjuk, hogy a változásoknak köszönhetően milyen lesz a világ, a tudomány néhány évtized elteltével, mire lesz szüksége az iparnak, a gazdaságnak, de fel kell készíteni a jövő tudósait arra, hogy ezeknek a kihívásoknak megfelelve tudják építeni a jövő társadalmát.
Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy 2023 az Országos Tudományos Diákköri Konferencia rendezésének éve, amelynek az ország több nagy egyetemvárosa, így Debrecen is rendezvényhelyszíne lesz a társadalomtudományok megmérettetéseinek otthont adva, és amelynek megrendezésében kiemelkedő szerepet vállal a DOSZ is.
A köszöntők sorát a DOSZ elnöke, Molnár Dániel zárta, aki unikálisnak nevezte a szakmai programot, mivel az összeköti a különböző tudományterületen tevékenykedő kutatókat.
– Napjainkban a tudomány interdiszciplináris, ezért csak az együttműködésekből születhetnek olyan felfedezések, amelyek előmozdíthatják a világot – hangsúlyozta az elnök.
A szombat délelőtti szakmai előadások sorát Gulyás Tibor, a Technológiai és Ipari Minisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár nyitotta, aki Magyarország technológiai és ipari stratégiai elképzelésiről tartott beszámolót.
– A magyar-magyar együttműködés mellett kiemelt szerephez kell jutnia a nemzetközi kapcsolatépítéseknek is, ehhez azonban fel kell mérnünk helyzetünket a világban. Ebben pozitívum, hogy a technika fejlődésének köszönhetően nemzetközi szinten is egyszerűsödött és gyorsabbá vált a kapcsolattartás, így az együttműködések is.
Előadásában az elmúlt négy év legfontosabb elemeinek nevezte a minisztériumi struktúra átalakulását, a stratégia-alkotást, annak nyomon követését, valamint a tudomány területén az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrehozását és az egyetemek működési modellváltását, amely egyben az intézmények finanszírozásának emelkedésével is együtt járt.
Hangsúlyozta: a munkát nagymértékben meghatározzák a társadalmi-, politikai- és gazdasági tényezők, köztük az elmúlt évek világjárványa, a háborús helyzet, a migrációs nyomás és a klímaváltozás okozta aszálykárok egyaránt.
A szakmai találkozó vendég-előadója volt Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki „Megújuló innovációs ökoszisztéma és az új generáció szerepe” címmel tartott prezentációt.
– Az egyetemek modellváltása egyaránt segít a kutatói, vállalkozói utánpótlás nevelésében, hiszen biztosítja az egyéni kiválóság támogatását a tudományos életpálya valamennyi szakaszában – emelte ki az elnök. Hozzátette: mindez természetesen új szemléletet igényel az ismeretek megszerzésében, hiszen előtérbe kerülnek a tudás társadalmi és gazdasági hasznosításának kérdései, amelyek elsajátításában központi szerepet kapnak az egyetemek.
Benczúr András, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor szakmai vezetője a MILAB-ban zajló, egyetemekkel közös kutatások legfrissebb eredményeiről számolt be előadásában.
A DOSZFESZT résztvevői ezt követően kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a doktori képzés aktuális kihívásait és lehetőségeit.
A rendezvényen vehették át megbízóleveleiket a DOSZ Tudományos Osztályainak új elnökei is.
A tanácskozást doktorandusz workshop zárta a DE Főépületének Aulájában.
Sajtóközpont – BZs
