A magyar királyság középkori nyugat-európai kapcsolatrendszerét és megítélését vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem Lendület-kutatócsoportja, melynek munkatársai október 6-án és7-én a Debreceni Egyetemen még szélesebbre nyitják a kutatás perspektíváját.
A hazai szakemberek mellett lett, lengyel, német, szerb és francia résztvevői is vannak a kis államok kelet-közép-európai megítélését feldolgozó konferenciának, amelyen nemcsak a magyar királyság középkori képét és kapcsolatrendszerét, de például Lengyelország vagy Szerbia szomszédos államokkal kialakított, történelmileg jelentős viszonyait is áttekintik. A konferencián elhangzott: az Anjou- vagy Mátyás-kori Magyarországot a környező népek 19-20. századi történetírása hódító, hegemón hatalomnak tekintette.
Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetek és népek érintkezésének vizsgálata mindig jelen lévő téma volt az európai történelemben. Hozzátette: tudományterületek együttműködését eredményezheti, és interdiszciplináris aspektust adhat a vizsgálatoknak, hogy a történészek mellett irodalmárok, nyelvészek, etnográfusok és kulturális antropológusok is foglalkoznak a témával.
A konferenciát szervező kutatócsoport vezetője, Bárány Attila is utalt arra, hogy első alkalommal tudták összehívni kelet-közép-európai államok történészeit az eszmecserére, aminek mindenképpen újabb alkalmat teremtenek a jövőben, a részt vevő történészekből pedig kutatói hálózatot alakítanának ki. Az első debreceni konferencia előadásaiból a későbbiekben kötet is készül.
A „Magyarország a középkori Európában” Lendület-kutatócsoport második kutatóévét zárta, az eredményeket folyamatosan ismerheti meg a szakmai nyilvánosság: - Egyik legnagyobb teljesítményünk a szentendrei Ferenczy Múzeumban tavasszal rendezett, II. András francia kapcsolatait és a pilisi monostor történetét feldolgozó kiállítás volt, melynek idegen nyelvű katalógusát közösen szerkesztjük az akadémia régészeti intézetével. A két évvel ezelőtt tartott, Magyarország és a konstanzi zsinat összefüggéseit feldolgozó konferenciánk német nyelvű kötete éppen a mai nap jelent meg – összegezte munkájuk jelentős állomásait a debreceni konferencián Bárány Attila.
A kutatócsoport novemberben újabb nagy dobásra készül: a Magyar Tudomány ünnepén mutatják be az akadémián azt az elektronikus adatbázist, ami Magyarország középkori emlékhelyeit tárja fel és teszi elektronikusan kutathatóvá.
Sajtóiroda - SzL
