Nyolcadik alkalommal szervezte meg regionális tehetségversenyét december 9-én a DE GYGYK szakkollégiuma. A vetélkedő célja idén is az volt, hogy a roma kulturális örökség iránt érdeklődő középiskolásokat és a társszakkollégiumok hallgatóságát játékos megmérettetésre invitálja. A rendezvényen tizenöt középiskolai és négy, a roma szakkollégiumból érkezett csapat mérte össze tudását. A seregszemle találkozási lehetőséget kínált és alkalmat teremtett arra, hogy a diákok ismerkedjenek az egyetem atmoszférájával.
A Talentum verseny első felében a szécsényi illetőségű Paramisi társulat adott elő egy varsányi cigány népmesét táncos-zenés formában. A második részben a csapatok a látott meseadaptációhoz kapcsolódó kérdéseket válaszoltak meg, illetve egyéb, a roma kultúrához köthető népismereti feladatokat oldottak meg. A versenyt végül szoros küzdelemben a Dankó Pista Nevelő-Oktató Központ csapata nyerte meg.
Szintén a Lippai Balázs Roma Szakkollégium szervezésében érkezett pénteken Hajdúböszörménybe a felvidéki Bastyúr hagyományőrző zenekar. A kárpáti cigány dialektust beszélő romungro közösségből származó családi zenekar a Péli Tamás nevét viselő kulturális est vendége volt. A rendezvény célja, hogy a roma kultúrában jártas és neves előadók, művészek, jeles személyiségek produkciójukkal, előadásukkal segítsenek előmozdítani a társadalmi elfogadás ügyét.
A bemutatón Biczó Gábor, a szakkollégium vezető tanára köszöntötte a résztvevőket, majd a program szervezője, Agócs Gergely népzenekutató mutatta be a Bastyúr együttes munkásságát, zenei repertoárját.
Az előadók muzsikája alatt a női és a férfi cigánytáncok helyi dialektusát is láthatta a közönség. A gyors tempójú férfi csapásolás mellett a nők horizontális lépésmódja is kiválóan megfigyelhető volt. Ezek sajátossága, ellentétben a többségi társadalom páros táncaival, hogy a férfiak és nők nem kapaszkodnak össze, hanem kis távolságra egymástól eltérő lépéskombinációkat használnak.
Agócs Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy egyes felvidéki roma közösségekben szemtanúi lehetünk a még élő népzenei hagyomány gyakorlatának. Ékes példája a jelenségnek az 1950-es években a rádió megjelenésével elterjedt, elsősorban dél-európai dallamvilág beszivárgása és adaptálása a helyi népzenei hagyományba.
Az est végén igazi örömzenét hallhatott a közönség, a közös játékba a Lippai Balázs Roma Szakkollégium hallgatói is bekapcsolódtak.
Sajtóközpnt-TB