Az osteoarthritis (OA) az egyik leggyakoribb ízületi rendellenesség, amely elsősorban az idősebbeknél gyakori, becslések szerint a 60 év fölöttiek 10-15 százalékát érinti, és a páciensek egyharmada súlyos fogyatékkal éli le hátralévő életét. Az Európai Unió tagállamaiban a diagnosztizált OA gyakorisága 2,8 % (Románia) és 18,3% (Magyarország) között változik, ami valószínűleg a valóságos adatokat alulbecsli. Az OA előfordulása a prognosztizált demográfiai változások, az öregedő népesség drámai növekedése és a kockázati tényezők, például az elhízás miatt tovább nő. A szakemberek szerint a rendellenesség egyre inkább a fiatalabb generációt is érinti, ami egyrészt a mozgásszegény életmódot folytató fiatal népesség körében az elhízás és a metabolikus szindróma gyakoribb előfordulása, másrészt a sporttal és traumával kapcsolatos sérülések számának növekedésének köszönhető.
- Jelenleg nincs olyan kezelés, amely megállítaná, vagy akár csak lassítaná az ízületek szöveteiben végbemenő változásokat, a terápia elsősorban tüneti jellegű és főként fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazásán alapul. Bár vannak ígéretesnek tűnő, új típusú terápiás módszerek, amelyek között például a mesenchymális őssejtek (MSC) alkalmazásán alapuló sejtterápia vagy az egyes konkrét jelátviteli útvonalakat befolyásoló biológiai terápiás eljárások említhetők, ezek azonban jelenleg a klinikai vizsgálatok különböző stádiumaiban járnak. Ezért egyelőre a protézis beépítése az egyetlen rendelkezésre álló lehetőség a végstádiumú OA kezelésére. Érdekes adat viszont, hogy a teljes térdprotézis-műtéten átesett betegek 20 százalékának továbbra is krónikus fájdalmai vannak – hangsúlyozta Matta Csaba, a DE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet adjunktusa.
Matta Csaba hozzátette, hogy természetesen vannak olyan nagy múltú, tekintélyes nemzetközi tudományos szervezetek, amelyek a mozgásszervi megbetegedésekkel foglalkoznak, ennek ellenére a kifejezetten az OA kezelését célzó kutatások Európában stratégiai szempontból jelenleg nem összehangoltak.
A most indult COST akció révén azonban megvalósítható lesz a meglévő európai kutatások összehangolása és felgyorsítása, az eredmények gyakorlatba történő átültetése (transzláció), valamint a fiatal kutatók számára egy olyan platform létrehozása, amely elérhetővé teszi a kutatói karrier lehetőségét ezen a szakterületen. Az akció vezetője Corné Baatenburg de Jong (Hollandia, ReumaNederland).
A 23 tagországot magában foglaló társaságon belül Magyarországot és ezen belül a Debreceni Egyetemet Matta Csaba adjunktus (Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet) képviseli a Management Committee-ben. A COST akciónak Takács Roland tanársegéd (Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet) is tagja. A Management Committee másik magyar képviselője Bálint Péter, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet osztályvezető főorvosa.
- Az akció az együttműködés ösztönzésére, a tudáscserére és a kutatási eredmények átültetésére törekszik, ami új tudományos áttörésekhez vezet az innovatív terápiákkal kapcsolatban. Az akció fő célja egy Európai Osteoarthritis Társaság (ESOA) létrehozása. Rendkívül nagy szükség van egy olyan európai szervezetre, amely összehangolja, ösztönzi és felgyorsítja az interdiszciplináris és transzdiszciplináris kutatásokat, a technológiai fejlesztéseket és az eredmények klinikai alkalmazását az OA által érintett páciensek életminőségének javítása érdekében Európában. A COST fő kutatási koordinációs célkitűzései közé tartozik az OA-val kapcsolatos valamennyi európai kutatási tevékenység összehangolása, valamint közös preklinikai és klinikai kutatási menetrend kidolgozása – ismertette Matta Csaba.
A COST akció a feladatokat négy éven belül tervezi végrehajtani. A „CA21110 - Building an open European Network on OsteoArthritis research – netwOArk” nevű COST akcióról (European Cooperation in Science and Technology Action) bővebb információ itt található.
Sajtóközpont - CzA
