- Rendkívül szoros az összefüggés a dohányzás és a tüdőrák, illetve a COPD, a krónikus hörgőszűkülettel járó tüdőbetegség kialakulása között. A dohányzásnak nagy szerepe van a halálozásban, hiszen például a szív-és érrendszeri betegségek, az infarktus és a stroke előfordulásának is ez az egyik oka. A megelőzés, az iskolai felvilágosítás nagyon fontos lenne, hogy a fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra – hangsúlyozta Vaskó Attila, a DE Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinika szakorvosa.
A szakember hozzátette: egyre több fiatal dohányzik, ami azért is veszélyes, mert ha rászoknak a cigarettára, ugyanolyan függőség alakul ki, mint a drognál vagy az alkoholnál, a leszokás pedig nagyon nehéz.
- Sokszor előfordul, hogy a krónikus légzőszervi betegek, akik oxigénterápiát igényelnek, fulladnak, mégsem tudnak lemondani a szenvedélyükről. A betegeknek mindig elmondom, hogy nem attól szoknak le, hogy nikotin tapaszt vagy nikotin tablettát alkalmaznak, hanem attól, hogy eldöntik, leteszik a cigarettát. A tapasz és a gyógyszer csak abban segít, hogy az érintettek megküzdjenek a megvonási tünetekkel. Elsősorban pszichés támogatásra lenne szükségük, hogy kitartsanak az elhatározásuk mellett – mondta el a hirek.unideb.hu-nak a tüdőgyógyász.
A dohányzásról való leszokás azért is lenne fontos, mert a tapasztalatok szerint a dohányosoknál, illetve a tüdőbetegeknél súlyosabb tüneteket okozhat egy koronavírus-fertőzés is.
- A dohányzás rontja a szervezet működését, így nem olyan ellenálló a koronavírussal szemben sem, nagyobb a rizikó, hogy súlyosabb lefolyású lesz a COVID-19 betegség. Egy COPD-s, vagy egy tüdőrákos betegnél rendkívül súlyos tünetek alakulhatnak ki – figyelmeztetett Vaskó Attila.
A szakorvos szerint emellett nagyon fontos kiemelni, hogy a dohányosok környezetükre is veszélyt jelenthetnek. A kifújt füstszemcséken a vírusrészecskék is megtapadnak, így a dohányosok nagyobb rizikóval terjesztik a fertőzést. A hagyományos légzéshez képest a kifújt cigarettafüst, és ezzel együtt a vírus nagyobb területen szóródhat szét.
A passzív dohányzás nem csak járványidőszakban veszélyes, a dohányzó környezetében élő a tartósan és rendszeresen beszívott dohányfüst hatására hasonló egészségügyi kockázatoknak teszi ki magát. Az asztmás megbetegedés emellett gyakoribb dohányos szülők gyermekei között, sőt az úgynevezett hirtelen csecsemőhalál előfordulásának kockázata is lényegesen magasabb.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az e-cigaretta sem jó megoldás a dohányzás helyett. Más a szennyező anyag összetétele ugyan, mint a hagyományos cigarettának, de a kutatások azt bizonyítják, hogy káros az egészségre, növeli a különböző szív- és érrendszeri, valamint tüdőbetegségek kockázatát.
A dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire hívják fel a figyelmet világszerte, május 31-én, a nemdohányzók világnapján. A szakemberek azt kérik, hogy a dohányosok legalább ezen a napon ne gyújtsanak rá.
Sajtóiroda - CzA
Magyarországon évente mintegy 7000 ember hal meg tüdőrákban. A betegek túlnyomó többsége a dohányosok közül kerül ki. Náluk a koronavírus-fertőzés is súlyosabb tünetekkel járhat. A megelőzés és a leszokás fontosságára hívják fel a figyelmet május 31-én, a nemdohányzók világnapján.
