Molnár Lászlóra emlékeztek

A Neurológiai Klinika egykori igazgatójának tevékenységét, személyiségét elevenítették fel kollégái, tanítványai és tisztelői pénteken az intézményben. Az emlékülésen az 50 éves debreceni stroke ellátás fejlődését is áttekintették.

Molnár Lászlót 1969-ben nevezték ki az Ideg- és Elmegyógyászati Klinika igazgatójának. A professzor 1992-ig vezette az intézményt.

- Molnár László egyike volt azoknak a vezetőknek, akik messzire láttak, akik elképzeléseikkel megelőzték saját korukat. Egykori kollégáinak, tanítványainak hálásnak kell lenni, hogy ilyen környezetben dolgozhattak, szellemiségét kötelességünk megőrizni, továbbvinni – mondta Mátyus László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja a Molnár László halálának 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen.

Molnár László utóda, Csiba László 25 évig, 2017-ig volt a klinika igazgatója. Egykori főnökére, az 1999-ben elhunyt professzorra szakmailag és emberileg is kivételes egyéniségként emlékszik. 

- Ma nemzetközi kongresszusok sokasága foglalkozik az agyi keringési zavarokkal, ő az elsők között mutatott rá a téma fontosságára és vált nemzetközi szakértővé, kitartással végzett kísérletes és klinikai munkája révén. Szakmai tevékenysége mellett nagyszerű személyiség volt, következetes, puritán, az elveihez mereven ragaszkodó ember - mondta Csiba László neurológus professzor.

Molnár Lászlónak az idén 50 éves stroke osztály létrehozásában is jelentős érdeme volt. A klinikára évente 600-800 beteget szállítanak be szélütéssel. Túlélési esélyeik jelentősen javultak az elmúlt 25 évben, jelenleg 10% alatti a kórházi halálozási arány. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy annál nagyobb a betegek esélye a túlélésre, illetve a tünetmentes gyógyulásra, minél hamarabb kapják meg a szakszerű kezelést.

- A megfelelő időn belül kórházba kerülő betegeknél gyógyszeres vérrögoldó kezelést alkalmazunk, ami elősegíti az elzáródott ér megnyitását és ezáltal csökkenti a stroke következtében kialakuló károsodás súlyosságát.  A kezeléssel esélyt adunk a betegeknek, hogy ne féloldali bénulással, beszédzavarral éljék le az életüket. Legalább ilyen hatékony a katéteres vérrög-eltávolítás, melyet agyi nagy artéria elzáródása esetén alkalmazhatunk az első néhány órán belül.  Molnár professzor már 1988-ban foglalkozott olyan kutatásokkal, amelyekkel az elzárt ér megnyitásának hatását vizsgálta – ismertette Oláh László, a Neurológiai Klinika igazgatója.


A rendezvény résztvevői az előadások után megkoszorúzták Molnár László emléktábláját a Neurológiai Klinikán, majd a 20 éve elhunyt professzor sírjánál, a Debreceni Köztemetőben rótták le kegyeletüket.

Sajtóiroda - CzA