Megnyílt a Nyári Egyetem

Több mint száz hallgatója lesz ezen a nyáron a Debreceni Nyári Egyetemnek, harminc országból érkeznek a magyar nyelvet és kultúrát, illetve történelmet tanulók a következő hetekben. Hétfőn nagyszabású nyitóünnepségen köszöntötték az első kurzusokra érkezett résztvevőket az egyetem Főépületében.

A hagyományos magyar nyelv- és kultúra kurzuson természetesen továbbra is a magyar nyelvvel ismerkednek az órákon az ideérkezők. A kezdőtől a felsőfokú szintig most is minden kategória képviselteti magát, a szintfelmérés már a tanfolyam előtti hetekben lezajlott. Emellett folyik az oktatás a „Modern kori Magyarország” elnevezésű tanfolyamon is, amelyen a magyar történelemmel ismerkednek meg az érdeklődők angol nyelven. Harmadikként pedig egy új tematikát vett fel a kínálatába az intézmény, ennek ötlete egy együttműködésből alakult ki. 

- Az amerikai Harding University egyik felső vezetője magyar származású, a fia nálunk tanult magyarul. Gyakorlatilag ennek apropóján találtuk ki, hogy valószínűleg sokakat érdekelne egy olyan kurzus, amely nemcsak Magyarországgal, hanem a tágabb környezetével, Kelet-Európával foglalkozik. Ennek megfelelően áttekintjük majd a régió kultúráját, politikáját, de megvizsgáljuk az országokat vallástörténeti szempontból is. Azt gondolom, nagyon izgalmas órák következnek, amelyeket sok programmal színesítünk, mint múzeum- és templomlátogatások, filmnézések vagy például a magyar humorral való megismerkedés – mondta el Szaffkó Péter igazgató.

Harminc országból 106 diák érkezik a Debreceni Nyári Egyetemre, a legidősebb 85, a legfiatalabb 15 éves. Idén először lesz a kurzuson filippínó és botswanai résztvevő. Amerika tartja vezető pozícióját, most is a legnagyobb létszámmal jelent meg, az angolszász országokból összesen 30 résztvevő érkezett. Őket követik a szláv anyanyelvűek, majd a germán nyelveket beszélők, végül pedig az ázsiaiak. Az is évek óta tartó tendencia, hogy nő a másod- vagy harmadgenerációs magyar résztvevők száma, ők elsősorban a származásuk miatt tanulják a nyelvet vagy vegyes házasságból születtek, ahol az egyik szülőjük magyar.

- Az ország egyik legrégebbi, legpatinásabb nyári egyeteme a város történelmének is a része – fogalmazott Puskás István alpolgármester a nyitóünnepséget megelőző sajtótájékoztatón. - Az oktatási, kulturális és művelődési kapcsolatok ápolása külföldi egyetemekkel nem csak az egyetem, hanem jogelőd intézménye, a Református Kollégium idejében is igen jelentős volt. Az ide látogatók pedig viszik a város hírét messze földre, amely ma már az ideérkező külföldi munkavállalók szempontjából is igen fontos. 

Csernoch László tudományos rektorhelyettes szintén azt hangsúlyozta, hogy a Debreceni Egyetemnek alapvető célja a nemzetközi színtéren megjelenni, ezért is fontos, hogy az itt tanuló csaknem nyolcezer külföldi diák milyen érzésekkel, megelégedve távozik-e az intézményből.

Csatár Péter, a Bölcsészettudományi Kar stratégiai és gazdasági dékánhelyettese elmondta, hogy ma már nem csak alap-, hanem mesterszakon is végeznek olyan diákok, akik magyar szakosként a városban tolmácsként tudnak dolgozni. A karnak nem titkolt célja a külföldi hallgatók számára még több kurzust hirdetni a magyar történelemről, kultúráról és irodalomról. Ugyanakkor azt is szeretnék, ha a magyar hallgatók is nagy esélyekkel indulnának a nemzetközi munkaerőpiacon, ezért egyre több idegen nyelvet lehet már elsajátítani a különböző intézetekben.  


A programokat tekintve marad a nagy sikerű tematikus folklórest, amely keretében minden hétfőn egy-egy régió dalait, táncait, ételeit és népviseletét ismerhetik meg a nyári egyetemisták. Választható program a szintén kedvelt esti városnézés és a zsidó negyed meglátogatása, de újakat is tettek a kínálatba a szervezők: akinek van kedve, megnézheti a Református Kollégium kiállításait és ellátogathat a Tímárházba, ahol kipróbálhatja a nemezelést.

A klasszikus hortobágyi kiránduláson felülhetnek a pusztakocsira az érdeklődők és megnézhetik a vadasparkot. Új lehetőségként pedig elmehetnek Sárándra, ahol igazi „falusi napon” vehetnek részt: gyümölcsöt szedhetnek, majd megfőzhetik az ebédjüket, és megtanulhatják, hogyan kell házi kenyeret sütni. Délután pedig szintén a népdal és a népzene kerül a középpontba, énekelhetnek és táncolhatnak is a birtokon.

Ebben az évben is vannak olyan szerencsés diákok, akiknek nem saját maguknak kell finanszírozniuk a kurzus költségeit. Huszonhatan részesültek Tempus-ösztöndíjban, tizenheten pedig más ösztöndíjakban: ilyen a rektori, a dékáni, a püspöki, a debreceni nyári egyetemi vagy a Debrecen városé. A Debreceni Nyári Egyetem több hazai és külföldi partnere is hozzájárul a Magyar Nyelv és Kultúra kurzusra érkező diákok nyelvtanulásához.


PE