A 21 modellváltó egyetem kuratóriumi elnökeinek találkozóján mondott köszöntő beszédében Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: a Debreceni Egyetem (DE) jogelődje, a Református Kollégium már 1538-as alapításától együttműködéseket alakított ki számos európai oktatási központtal.
- A mai Erasmus-programot jóval megelőzve kezdődött a diákok vándorlása a kontinens nyugati és keleti fele között, ami hozzájárult a tudomány, az oktatás és a kutatás fejlődéséhez. Manapság az Európai Unió sajnos gátolja az ilyen kollaborációk kialakulását, működését – fogalmazott Kossa György.
A GTIDEA elnöke üdvözölte Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter azon javaslatát, hogy rendszeresen ülésezzenek az alapítványi formában működő hazai egyetemek kuratóriumainak elnökei, mely találkozások alkalmával reményei szerint a közös értékek mentén megoszthatják egymással azon tapasztalataikat, módszereiket, amelyekkel hozzájárulhatnak a hazai felsőoktatás sikeréhez.
- A Debreceni Egyetemnek korábban időszakaiban már volt világi felügyelete, az intézmény Főépületében, az Aulában található oldalszékeket például ezért hívják presbiter székeknek. Vagyis nem teljesen új dolog az, hogy az egyetem működését, gazdálkodását polgári felügyelet alá helyezik. Magyarország kormánya helyesen döntött akkor, amikor ezt a gyakorlatot felújította – jelentette ki a GTDEA vezetője.
Kossa György hozzátette: az új egyetemi működési modell kultúraváltást jelent, mind a tudományban, mind a szervezeti működésben. A hazai egyetemi oktatóknak, kutatóknak arra kell fókuszálniuk, hogy a tudomány erősödjön, hogy az intézmények által kiadott oklevelek értéke emelkedjen.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a rendezvényen hangsúlyozta: a hazai alapítványi egyetemek védőbástyái annak az identitásnak, ami Európában elveszett. Elkötelezettek abban, hogy a megújult magyar felsőoktatás sikereit tovább erősítsék még akkor is, amikor Brüsszel döntései a magyar érdekkel, a magyar fiatalokkal, kutatókkal szembe mennek.
- A kormány ezért több mint kétszeres forrást biztosít a felsőoktatásnak. Tízmilliárd forintból például nyolc ezer fiatalnak adunk lehetőséget a Pannónia Programon keresztül, hogy eljussanak a világ vezető egyetemeire – jelentette be.
Hankó Balázs arról is beszélt, hogy a hazai forrásból elindított a HU-rizont Program – amit Magyarország az uniós Horizont Programból való kizárása után indítottak – sikeres. Erre 8 milliárd forintot terveztek eredetileg fordítani, de miután azt látták, hogy 112 pályázat érkezett a keretet 12 milliárd forintra emelték, így 30 pályázat nyert. A győztesek a világ legjobb száz felsőoktatási intézménye közzé tartozó egyetemekkel tudnak majd együttműködéseket kialakítani.
- Bizonyítékunk van arra, hogy Brüsszellel szemben a világ és az Európa Unió tudományos közössége számít a magyar kutatókra, sőt mi több sorban állnak a magyar kutatókkal való együttműködésre. A Debreceni Egyetem egy szöuli és egy floridai egyetemmel fog együttműködni autonóm járművek kutatásában, fejlesztésében. Ami gazdasági semlegesség az egyik oldalról, az kutatási hídképzés a másik oldalról – mutatott rá Hankó Balázs.
A kultúráért és innovációért felelős tárca vezetője végül arról is beszélt, hogy a kormány elkötelezett a magyar kutatás, a magyar fiatalok iránt, a versenyképeségi fordulat végrehajtásában pedig kiemelt szerepet szán a megújított egyetemi modellben működő hazai felsőoktatási intézményekre.
A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány által szervezett tanácskozáson – melyen Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár és Pósánné Rácz Annamária felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár is jelen volt – a résztvevő kuratóriumi vezetők a működési tapasztalatokat és aktuális kérdések vitatták meg, valamint megtekintették a Debreceni Egyetem létesítményeit.
Sajtóközpont – OCs
