Kitüntetés a zongoraművésznek

A Tankó Béla Emlékdíjat idén első alkalommal egy művészettel, művészet oktatásával foglalkozó professzornak ítélte oda a Debreceni Egyetem Szenátusa. A kitüntetéssel a Zeneművészeti Kar professzora, Duffek Mihály munkásságát ismerték el. A díjazottat ünnepségen köszöntötték tisztelői.

Az 1995-ben alapított Tankó Béla Emlékdíjat a Debreceni Egyetem azon oktatóinak adományozza, akik gyógyító, oktató vagy kutatómunkában, illetve művészeti tevékenységben kimagasló teljesítményt értek el. A díjat a Szenátus minden évben a Tankó család javaslatának figyelembevételével adományozza. Ebben az évben a Zeneművészeti Kar Zongora Tanszék professzorát, Duffek Mihályt érte ez a megtiszteltetés.

A zongoraművészt a díj átadását megelőzően az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság székházában meghitt ünnepségen köszöntötték az elmúlt évek díjazottjai, kollégái, tisztelői, családtagjai, valamint tanítványai. Az Egyetem Professzori Klubjának titkára, Jenei Zsuzsanna idézte fel a neves orvos-professzornak emléket állító díj történetét, majd a komolyzenei világ elismerése jeleként a Nemzet Művésze, a Kossuth-díjas zongoraművész-karmester, Vásáry Tamás köszöntötte baráti üzenettel Duffek Mihályt.

A professzor – utalva a zongora billentyűire is – „Feketén-fehéren” címmel személyes hangvételű, videofelvételekkel illusztrált előadást tartott vendégeinek. Zongoraművészi pályájának olyan emlékezetes pontjait, történeteit elevenítette fel, melyekről csak kevesen tudtak korábban, valamint ízelítőt adott a ’80-as, ’90-es és 2000-es évek elejének koncertjeiből. Bensőséges visszaemlékezését Liszt Ferenc zongoraversenyével, a Magyar fantáziával kezdte Duffek Mihály, majd az összeállítás végén az is kiderült, miért szívszorító emlék számára mind a mai napig George Gershwin Kék rapszódiája.

A Tankó Béla Emlékdíjat a kitüntetett néhány nappal később, a Debreceni Egyetem doktoravató ünnepségén vette át, ahol az intézmény vezetői felidézték munkásságának eddigi állomásait.

Duffek Mihály 1975-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán. 1979-ben művésztanári, egyetemi diplomát szerzett a Zeneakadémián. DLA doktori fokozatát 2004-ben védte meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 2011-ben pedig a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Doktoriskolájában habilitált, 2011 óta egyetemi tanár. 1992 és 2017 között vezette a jelenlegi Zeneművészeti Kart, illetve jogelődjét, a Konzervatóriumnak előbb igazgatója, majd dékánja volt. A hazai és nemzetközi hangversenyélet aktív szereplője, zongoraművészként a magyar pódiumok mellett világszerte koncertezett. Számos zongoraverseny zsűrijének volt tagja, kóruskísérőként hazai és nemzetközi versenyeken, fesztiválokon, rádiófelvételeken szerepelt énekkarokkal. A debreceni Nyári Egyetemen rendszeresen tartott idegen nyelvű, zenei tárgyú előadásokat, alapító igazgatója és tanára az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiájának, emellett Spanyolországban és Finnországban, Szlovákiában, Japánban és Koreában is tartott mesterkurzusokat. A Zeneművészeti Kar dékánjaként szerepet vállalt a magyar zenei felsőoktatás, a zenetanárképzés korszerűsítésében. Részt vesz a doktori képzésben, 2011 óta törzstagja a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskolának. Közéleti tevékenysége is kiemelkedően sokrétű, elnöke a Debrecen Kultúrájáért Alapítványnak, és számos hazai, városi és egyetemi bizottságban, kuratóriumban számítanak szakértelmére. Díjai és elismerései közül kiemelendő Debrecen Város Csokonai díja és Díszpolgár címe, valamint a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozata kitüntetés.


Sajtóiroda - TH