A szakemberek szerint a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt ismétlődő lezárások és az otthoni munkavégzés a mindennapi szokások és viselkedés megváltozásához vezetett, amely hatással volt az emberek szájhigiéniájára is. Megváltozott a szájápolás rutinja: sokan kihagyták a napi kétszeri fogmosást (például nem mostak fogat reggel), nassoltak az étkezések között otthon, valamint ritkábban használtak fogselymet, fogköztisztító kefét. A fogmosás elhanyagolása miatt nagyobb számban alakult ki előrehaladott fogszuvasodás, ehhez kapcsolódóan pedig olyan szövődmények, fertőzések jelentkeztek, amelyek bonyolultabbá teszik a fogászati kezelést. Fokozódott az elszigeteltség érzése is, amely többeknél stresszt és feszültséget okozott, ebből adódóan pedig szájüregi problémák alakultak ki.
Varga István, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának általános dékánhelyettese kifejtette: a COVID-19 járvány első hulláma idején a fogorvosi rendelőket világszerte be kellett zárni, két-három hónapig – a sürgősségi ellátást igénylő eseteket kivéve – minden fogorvosi kezelést halasztottak vagy töröltek.
- Az első és a második hullám között újra megnyílhattak a rendelők. A járvány idején a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében minimálisan invazív, azaz minél kisebb beavatkozással járó fogászati kezelések történtek. Mivel a fogorvosok és az egészségügyi dolgozók betartották az előírt szigorúbb betegségmegelőzési, higiéniai protokollokat, a fertőzési arány alacsony maradt a körükben – tájékoztatott Varga István.
A kari vezetőhelyettes arról is beszélt, hogy a járvány következtében a páciensek közül sokan elhalasztották a rutinellenőrzéseket, és csak akkor keresték fel a fogorvost, ha erős fájdalmaik voltak.
- Napjainkban azonban ismét növekszik a betegforgalom, és lassan kezdi utolérni a pandémia előtti szintet. Az alapellátások és szakellátások is magas kihasználtsággal működnek – tette hozzá.
Sajtóiroda – OCs
