A szakon az államilag finanszírozott helyekre a minimum pontszám országosan 310 pont, ami a jelentkezők száma és hozott pontszámai alapján növekedhet.
2017 szeptemberétől megújul a fiatalok és felnőttek művelődésével foglalkozó képzés, amely Debrecenből indult el 60 évvel ezelőtt, és a megújult szak is elsők között indulhat el Debrecenben. Az egykori népművelő, majd művelődési menedzser és művelődésszervező szakok utódja a közösségszervezés alapszak lesz.
- Azoknak ajánlható, akiket érdekel a kulturális intézmények, a rendezvények, az ifjúsági és felnőttkori közösségek, valamint a felnőttképzés világa. Két szakirány közül lehet választani Debrecenben, ezek a kulturális közösségszervező vagy a humánfejlesztő szakirányok. A 3 éves képzés során többek között a kultúra történetéről és intézményrendszeréről, a közösségszervezés terepeiről, módszereiről és gyakorlatáról tanulnak a hallgatók. Ugyanakkor megismerik a művelődés és a felnőttképzés gazdasági, társadalmi, pszichológiai összefüggéseit is – mondta Juhász Erika, a Bölcsészettudományi Kar Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszékének vezetője.
A kulturális közösségszervező szakirányon a közösségfejlesztésen, a közösségek számára szóló rendezvények szervezésén, a marketingen, illetve a szabadidős tevékenységek szervezésén lesz a fő hangsúly. A humánfejlesztő szakirányon pedig elsősorban a felnőttképzés szervezése, a felnőttoktatás, tréningtartás, valamint a HR terén szerezhetők új ismeretek. A képzésben jelentős szerepet kap a gyakorlat: az egyetemi gyakorlatorientált órák mellett a hallgatók művelődési házakban, fesztiválirodákban, munkaügyi központoknál, önkormányzatoknál, civil szervezeteknél, vállalatoknál, rendezvényszervező központokban teljesítenek szakmai gyakorlatot.
- A végzett hallgatók állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szervezeteknél tölthetnek be közösségszervezéssel, rendezvényekkel, humán fejlesztéssel, felnőttképzéssel kapcsolatos tervező, szervező, értékelő, animátori, vezetői munkaköröket. Arra számítunk, hogy gyorsan munkát találnak, mert jelenleg hiány van felsőfokú végzettségű közművelődési szakemberekből az országban. Az ilyen jellegű intézmények 20-25 százalékában nincs, vagy nincs elegendő szakmai végzettséggel rendelkező munkatárs – tette hozzá Juhász Erika.
A szakon az államilag finanszírozott helyekre a minimum pontszám országosan 310 pont, ami a jelentkezők száma és hozott pontszámai alapján növekedhet.
Az ifjúsági közösségek és programjaik segítése iránt érdeklődő leendő tanár szakos hallgatók a közösségi művelődés tanári mesterszakra is jelentkezhetnek, amely osztatlan tanári képzést nyújt, és egy másik tanárszak mellé vehető fel.
Kenyeres Attila
