A Debreceni Egyetem (DE) Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) dékánja az intézményben folyó kutatások kapcsán kiemelte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már rég kongatja a vészharangot az antibiotikumok túlzásba vitt használata miatt, melynek hatására ezek egyre kevésbé hatékonyak. Főként nozokomiális, azaz kórházi fertőzések formájában kitermelődtek multirezisztens kórokozók, amelyek olyan fertőzéseket okoznak, amiknek a kezelése jelentős nehézségeket és egyben gazdasági terhet jelent.
Bácskay Ildikó hozzátette: a kutatásokban emiatt visszakanyarodtak a startpontra, azokba az időkbe, amikor még nem volt penicillin, így bakteriofágokkal igyekeztek gyógyítani. Ezt követően jött az antibiotikumok aranykora és zseniális kutatók dolgoztak az antibiotikum-fejlesztésben.
A debreceni Gyógyszerésztudományi Karon most ismét a baktériumok természetes ellenségeit, a bakteriofágokat hívják segítségül. Ezen a területen innovatívvá kell válni, elmélyíteni a kutatásukat, és meg kell szerezni azt a tudást, ami hozzájuk kapcsolódik. Sok esetben egy adott város szennyvizéből kitenyésztett bakteriofágkoktél fog gyógyulást hozni a városlakók számára, ami földrajzilag csak ott fog működni, máshol nem. A beteget egy kórteremben, egyénre szabottan, a multirezisztens kórokozója elleni fággal lehet majd gyógyítani – ismertette Bácskay Ildikó.
Az írásból kiderül továbbá, hogy a DE GYTK másik fókusza a vakcinafejlesztés, akár egy új, veszélyes Covid-variáns esetén is.
- Csőre van töltve a fegyver. Igen, képesek vagyunk arra, hogy akár vakcinát is rövid időn belül fejlesszünk – jelentette ki.
A cikk kitér Bácskay Ildikó Európai Gyógyszerésztudományi Társaság alelnökeként végzett tevékenységére is. A szervezet idei bécsi konferenciáján azonosított fő trendeket ismertetve a szakember kiemeli: a gyógyszeripar legfontosabb területei ma az immunterápia és a biológiai gyógyszerek.
A biotechnológiai úton előállított gyógyszerek fantasztikus áttörést hoztak a terápiában. Ezeknek köszönhetően olyan betegségek szelídültek jól kezelhetővé, amelyek korábban rövid időn belül halálhoz vezettek.
A nanotechnológiai eljárások alkalmazása szintén forró pont maradt – mondta. A kismolekulás kutatás felértékelődött, miközben korszerű, innovatív módszerekkel – nagy áteresztőképességű analízissel és mesterséges intelligenciával – gyorsan ki tudják válogatni a potenciális hatóanyagokat. Az AI molekulaszerkezeteket tervez, a big data szűri az adatokat és gépi tanulás segítségével, mikrogrammnyi mennyiségben szintetizálják a jelölteket. Amit korábban három évig kutattak, most akár egy hét alatt eldől: melyik az a három hatóanyagjelölt, amivel érdemes foglalkozni a százezerből.
Bácskay Ildikó a beszélgetésben beszámol arról is, hogy a QS-rangsor idén a 351. helyre értékelte a debreceni gyógyszerészképzést, ami minden korábbinál jobb eredmény és amivel sikerült felrajzolni a DE GYTK-t a nemzetközi térképre.
A gyógyszerészhiányra vonatkozóan a dékán hangsúlyozza, hogy a fiatalok megszólítása állandó kihívás, ugyanakkor az, aki ezt a pályát választja, könnyen talál munkahelyet, a munkakörülmények és a fizetés is megfelelő.
A nagy gyógyszergyártó cégekkel – Teva, Richter, Béres, Meditop – fennálló széles körű kapcsolatokról szólva a dékán rámutat: a hallgatóknak ezek kézzelfogható előnyt jelentenek ösztöndíjak formájában, de fontosabb ennél a gyakorlati tapasztalat szerzése a nagymúltú vállalatoknál.
Ehhez kapcsolódóan hozzátette: a kar célja egy klaszter létrehozása, ahol a közös oktatási tematikák felülvizsgálata és a munkaerőpiaci igényekhez való illesztés történik meg. Az egyetem olyan kutatás-fejlesztési tevékenységre törekszik, amellyel tudja támogatni a gyógyszeripart, a kar infrastruktúrája pedig kutatás-fejlesztési kapacitást tud adni akár egy termelő kkv-nak is, amelynek nincs lehetősége a saját gyártósorán fejleszteni.
A teljes interjú ide kattintva olvasható.
Sajtóközpont - OCs
