Az egyetem a társadalmi felelősségvállalás érdekében fontosnak tartja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását. A Szenátus 2017. decemberi ülésen döntött az új szervezeti egység megalakításáról, amely a kancellárián belül kancellárközvetlen központként 2018. január 1-től Megváltozott Munkaképességűek Szolgáltató Központja (MMSZK) néven kezdte meg működését azzal a céllal, hogy növelje a megváltozott munkaképességű munkatársak foglalkoztatási szintjét.
Az egyetem kilencezer fős munkavállalói létszáma alapján – a törvényi szabályozás értelmében – 2018-ban 450 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót kellett volna foglalkoztatni. Ennek hiányában rehabilitációs hozzájárulási adó megfizetésére kötelezett az intézmény, ami ebben az évben egy főre vetítve 1.242.000 forint, így az egyetemnek a foglalkoztatás hiányában mintegy fél milliárd forintot kellene befizetnie.
- Nem az adó megfizetése a célunk, hanem hogy adjuk vissza azoknak az embereknek azt az összeget, amit foglalkoztatásuk hiányában az egyetemnek rehabilitációs hozzájárulási adóként egyébként is meg kellene fizetnie az állam részére – fogalmazott Bács Zoltán kancellár.
- Minden munkáltató a dolgozói létszámának 5 százalékában kötelezett megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazására. Ennek hiányában és mértékében rehabilitációs hozzájárulási adót kell fizetni – mondta el az unideb.hu portálnak Kövér Tamás. Az MMSZK központvezetője hangsúlyozta: a Szenátus a központ létrehozásával azt tűzte ki célul, hogy növeli a foglalkoztatottak létszámát, amellyel így arányosan csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási adó összegét.
További siker, hogy az egyetem igénybe tudta venni azt a támogatási rendszert is, amely állami támogatással valósul meg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság EFOP-1.1.1-15-2015-00001 „Megváltozott munkaképességű emberek támogatása” című kiemelt projektjének segítségével, és amelyhez a debreceni programiroda nyújt támogatást.
A munkáltatók közül a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház vezetése, ezen belül is az ápolási igazgatósághoz tartozó egységek, valamint a Kancellária élt a leginkább ezzel a támogatási lehetőséggel.
- A forrásnak köszönhetően 2017-ben 24 főt alkalmaztunk és 18 fő továbbfoglalkoztatása történt meg, majd 2018 évben 41 főt vettünk fel. Lejárt 25 fő támogatási szerződése, és 15 fő munkaszerződését hosszabbítottuk meg, jelenleg folyamatban van 4 fő szerződéshosszabbítása. Erre a feladatra, a bér- és költségfinanszírozására a tavalyi támogatás 13.980.586 forint, míg az idei összeg már 29.788.041 forint volt – sorolta a számszerű adatokat a központvezető.
A szervezeti egység az Egyetem sugárút 13. szám alatt, a Tisza István Kollégium földszintjén található, a munkavállalók így akár személyesen, vagy telefonon, illetve emailben is felvehetik a kapcsolatot a központ munkatársaival.
Pályázati elszámolással kapcsolatban Nagy Zsuzsanna (nagy.zsuzanna@unideb.hu, 73576 mellék), a dolgozók mentorálásával és foglalkoztatásával kapcsolatos tanácsadói feladatok ellátásában Sári Erika Éva (sari.erika.eva@unideb.hu, 73576 mellék), adminisztratív területen Abai-Takács Erika (abai.takacs.erika@fin.unideb.hu, 73575 mellék) kereshető, Bodnár Istvánné (bodnar.istvanne@unideb.hu, 73574 mellék) rehabilitációs foglalkoztatási referens pedig szakértőként a segítő szolgáltatások koordinálásában nyújt segítséget.
Bodnár Istvánné több mint harmincöt éve dolgozik a segítő szakmában. Debrecen Polgármesteri Hivatalának egészségügyi-igazgatási főtanácsosaként, a fogyatékosok otthona vezetőjeként, majd a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalban szociális szakértőként is dolgozott.
- Az egyetem rehabilitációs programját megismerve döntöttem úgy, hogy ez a szakmai kihívás „még belefér” az életembe, így rehabilitációs foglalkoztatási referensként segítem a projekt megvalósítását. Munkámmal segítem a megváltozott munkaképességű munkavállalókat a számukra megfelelő munkakör megtalálásában, ahol tevékenységükkel – annak hozzáadott értékével – hozzájárulnak az egyetem szakmai munkájához, a munkaáltatóknak pedig az eredményesebb gazdálkodásához azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulási adó mértéke csökkenjen – fogalmazott a szakember.
Sajtóiroda
