Endes Pongrác 110 éve, 1907 decemberében született, 1954-től több mint két évtizeden keresztül vezette az egyetem Kórbonctani Intézetét. A patológus professzor tiszteletére 10 éve szobrot állítottak a Klinikai Központ területén. Az alkotást szerdán, Endes Pongrác születésének 110. évfordulója alkalmából családtagjai és tisztelői koszorúzták meg.
A megemlékezés a Kenézy Villában folytatódott, ahol a professzor egykori tanítványa, Molnár Péter, a Patológiai Intézet egyetemi tanára beszélt Endes Pongrác munkáságáról. Előadásában kiemelte: a néhai patológus professzor nemzetközi szinten is elismert kutatásainak középpontjában a magas vérnyomás okozta érelváltozások és a veseelváltozások összefüggései, a prosztata időskori kóros megnagyobbodásának meghatározása állt. Több neves nemzetközi tudományos társaság tagja volt, tevékenységét több díjjal is jutalmazták.
- Számos olyan felismerést tett, ami a maga korában úttörő jellegű volt. Sok ezer boncolás volt mögötte, és hosszú évtizedeken keresztül ő volt az egyik olyan patológus hazánkban, akihez az ország minden részéből küldtek szövettani vizsgálatra olyan eseteket, amelyeket mások nem tudtak megoldani – hangsúlyozta Molnár Péter.
Az egyetemi tanár ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Endes Pongrác alapvető feladatának tekintette a kórbonctan oktatásának eredményes megszervezését, hallgatói tisztelték és szerették.
- Egészen lenyűgöző oktató volt, legendásak voltak lebilincselő előadásai, ahol mindig néma csönd volt és zsúfolásig telt tanterem. Minden előadás végén voltak az úgynevezett öt percek, amikor irodalmi, képzőművészeti témákról is beszélt. Ezek örök nyomot hagytak mindenkiben – idézte fel Molnár Péter.
A Patológiai Intézet egyetemi tanára kiemelte a professzor sajátos humorát, lenyűgöző általános műveltségét, olvasottságát. Endes Pongrác nyugdíjazása után tudományos szaktanácsadóként és kórszövettani konzultánsként támogatta a kutatási és gyógyítási tevékenységet. A professzor 1992-ben hunyt el.
Sajtóiroda-CzA
A patológus professzor személyiségét, kiemelkedő tevékenységét idézték fel szerdán azon a tudományos ülésen, melyet a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara, a Magyar Orvostörténeti Társaság és a DE Professzori Klubja közösen szervezett.
