A hiánypótló tanulmánykötet elsősorban a 2018 januárjában a Magyar Emlékezethelyek Kutatócsoport szervezésében rendezett konferencia előadásainak anyagát gyűjtötte össze. A tudományos tanácskozás időpontja nem véletlenül esett Balogh István történész, etnográfus fél évszázaddal azelőtt, 1969-ben „Debreceniség (Egy irodalmi fogalom története és társadalmi háttere)” című áttekintése megjelenésének jubileumára. Az 50. évforduló alkalmat teremtett arra, hogy a cívisvárossal összefüggő tanulmányok, az újabb kutatások eredményei széleskörű tudományos megközelítésben egy kötetben lássanak napvilágot.
„Keresem a szót, mivel lehetne néven nevezni azt a várost, ezt a sajátos, egyetlen, semmi máshoz nem hasonlítható magyar hangyabolyt. S nem találok jobbat, mint ahogyan ő nevezi magát már évszázadok óta: cívisváros” – idézte Móricz Zsigmond gondolatát a debreceniségről Komolay Szabolcs tanácsnok.
- Nehéz definiálni, hogy mi is a debreceniség, a cívis öntudat, éppen ezért fontos elmélyülni ebben a témakörben, és ebben nyújt támpontot a most megjelent tanulmánykötet – emelte ki a város Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke.
- Sokféle tudományterület, több intézmény – a város, az egyetem, az egyház – képviselőinek együttműködése és közreműködése tette lehetővé a korábban megrendezett szakmai tanácskozást, amely sokszínű, árnyalt szemlélettel megközelítve segített a debreceniség-kutatásról egy még hitelesebb, pontosabb kép megrajzolásában – fogalmazott Fazakas Gergely, a kötet főszerkesztője.
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet vezetője hangsúlyozta: a kötet megjelenésével nem zárult le a kutatómunka, hiszen még sok a megválaszolatlan kérdés, a feltáratlan terület.
A legújabb kutatási eredmények bemutatására szeptember közepére tervezi az egyetem egy újabb műhelykonferencia rendezését, amelynek előadásai alapján várhatóan ismét kötet jelenhet meg a debreceniségről.
Sajtóiroda - BZs
Fotó: Miskolczi János
