- A Debreceni Egyetem és egészségügyi szolgáltatói: a Klinikai Központ és a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház nagyon hamar, már februárban reagált, így az intézmény időben felkészült a koronavírus-járványra – hangsúlyozta Várkonyi István, a DE Járványügyi Munkacsoport vezetője csütörtökön a Debrecen Televízió Közügy című műsorában.
Az infektológus az új koronavírusról szólva úgy fogalmazott: egy gonosz vírusról van szó, ami jól alkalmazkodott a jelenlegi körülményekhez, jól bírja a környezeti változásokat. Légúti terjedés jellemző rá, apró kis szemcsék formájában lebeg a levegőben, ahol viszonylag hosszú időt kibír. Ráadásul szert tett arra a képességre, hogy tünetmentesen hordozhatja valaki, amivel megnehezíti az időben felállított diagnózist és a fertőzöttek kiemelését. Gyakorlatilag rejtőzködik ilyenkor, és ennek köszönhető, hogy viszonylag nagy tömegeket tud tünetmentesen átfertőzni.
A vírus célja, hogy bejusson a szervezetbe, a gazdasejtbe. Egyénenként változó és a környezeti hatásoktól is függ, hogy ez sikerül-e. Ha bekerül, elkezdi felhasználni a sejtjeinket, energiatermelő raktárainkat arra, hogy saját magát megsokszorozza.
- Ha valaki megfertőződött, átlagosan két nap kell, hogy a vírus belépjen a gazdasejtbe, és elkezdje önmagát megsokszorozni. Ez a folyamat a legtöbb esetben tünetmentes, körülbelül minden ötödik embernél vannak tünetek, fejfájás, köhögés, magas láz, ez a tünetegyüttes 5-10 nap alatt elmúlik. A tünetesek közül minden ötödiknél azonban kialakul egy súlyos tüdőgyulladás. Beindulnak a szervezet immunológiai mechanizmusai, amik elkezdik ontani a védekező sejteket és anyagokat, a citokineket. A szervezet mindent bevet, mégsem sikerül legyűrni a vírust, ekkor megsemmisíti önmagát, egy ördögi körben ismétlődő és egyre fokozódó gyulladásos folyamat révén – ismertette a Debreceni Egyetem szakembere.
Az immunrendszer szabályozás nélkül elárasztja a tüdőt immunsejtekkel, ellenanyagokkal, citokinekkel. A szervezetünk nemcsak a fertőzött sejteket célozza, de az egészséges szöveteket is megtámadja. Nagyon súlyos tüdőgyulladás alakul ki. Ha a tüdő légzőfelületének több mint 50% hiányzik, a beteg nem jut levegőhöz, megfulladna külső oxigén nélkül. Először kanülön, orron, szájon keresztül adagolnak oxigént. Nagyon sok esetben azonban ez kevés, ilyenkor a beteg lélegeztetőgépre kerül, amikor oxigént nagy nyomáson juttatunk közvetlenül a tüdőbe, hogy átpréselődjön azon a gyulladásos szövetfalon.
- Minél jobb egy ország lélegeztető potenciálja – és itt most nem csak a gépek számáról van szó, hanem azokról a képzett szakemberekről, akik ezeket működtetik –, annál több embert tudnak megmenteni. A lélegeztetés bonyolult folyamat, nem olyan egyszerű, hogy ráteszünk valakit egy gépre. Több tényező együtt eredményezi, hogy Magyarországon a lélegeztetett betegeket nagy számban tudjuk átsegíteni ezen a perióduson, és meg tudjuk őket menteni – tette hozzá az infektológus.
Várkonyi István elmondta, hogy mintegy 700 törzskönyvezett, más betegségekre használt készítményt vizsgálnak a világon, többek között Magyarországon is, hogy beazonosítsák azokat, amelyeknek a legjobb eredményei és a legígéretesebb hatásai lehetnek a koronavírussal fertőzött betegek kezelésében. Azonban nagyon kevés az idő. Egy átlagos gyógyszervizsgálat normál esetében évekig tart, erre most a világnak hónapjai vannak. Vannak már nagyon jó eredmények, de még hónapokig folynak ezek a vizsgálatok, hogy igazán megbízhatóan ki tudják jelenteni, hogy mi az, amit tudnak használni, és mi az, amit nem.
- Van egy ígéretes megoldás, amelynél a vírusszaporodást azzal gátoljuk, hogy becsapjuk a vírust. A nukleinsavakhoz, az építőelemekhez nagyon hasonló anyagot juttatunk a szervezetbe, ami elvágja a lánc képződését a sejten belül, megáll a vírus szaporodása. Ezek véleményem szerint a legígéretesebb gyógyszerek, melyekkel mi is rendelkezünk. A Debreceni Egyetem is beszerezte ezeket a kormány segítségével. Közülük hármat-négyet használunk jelenleg – hangsúlyozta a DE Járványügyi Munkacsoport vezetője.
- A csatát megnyertük, a háború még tart – jelentette ki a Debreceni Egyetem szakembere. Ehhez nagyon korán kellett bevezetni korlátozó intézkedéseket, és ezeket be is kellett tartani. Így Várkonyi István szerint sikerült elérni, hogy járványügyi szempontból Magyarország Európa egyik legjobban teljesítő országa. A következő időszakról szólva Az infektológus elmondta, hogy ilyen típusú társadalmi gátlás mellett a vírus nagyon alacsony szinten tartható. Nyáron részben a légúti hámunk téli, nyári átállása, részben a környezeti körülmények miatt nagymértékben lecsökkenthet, akár el is tűnhet a vírus Magyarországról.
- Ez az, amiben hinni szeretnénk, de nem erre készülünk, a mi dolgunk, hogy bízzunk a legjobb megoldásban, és készüljünk fel a legrosszabbra is. Azt gondolom, hogy nyáron ez a vírus alacsony szinten cirkulál, el is tűnhet, de mivel nem vagyunk egy lezárt ország, bárhonnan visszakerülhet. Ősszel pedig biztos, hogy a mi immunitásunk is visszaáll téli üzemmódba, és a légúti fertőzések is meg fognak jelenni. Nekünk most az a dolgunk, hogy felkészüljünk és felkészítsük a társadalmat arra, hogy időben tudjunk reagálni – fogalmazott Várkonyi István.
A szakember hozzátette, jelenleg nincs védőoltás, ami megvédhetne a vírusfertőzéstől, de a kifejlesztésén már dolgoznak a szakemberek. Több mint 40 féle vakcinát fejlesztenek világszerte, de amíg nincs védőoltás, addig az egyéni felkészülés szintjén az marad, hogy az intézkedéseket betartsuk és betartassuk. A távolságtartás és a megfelelő óvatosság ezután is szükséges lesz.
Az infektológus kifejtette, a Debreceni Egyetem nagyon jó helyzetben van, hiszen minden biztosított volt eddig és ezután is számunkra – infrastrukturális és szervezési szempontból egyaránt –, ami szükséges az új típusú kórokozók kivédéséhez és a megfelelő kezeléséhez.
Sajtóiroda - CzA
