„Hét éve a modellváltásra készülünk”

A Debreceni Egyetem modellváltásának körülményeiről, az állam által alapított egyetemi vagyonkezelő alapítvány létrehozása nyomán felmerült kérdésekről beszélt Szilvássy Zoltán rektor és Bács Zoltán kancellár az unilife.hu felsőoktatási portálnak adott interjúban.

Szilvássy Zoltán rektor a pénteken megjelent írásban kifejtette: a Debreceni Egyetem (DE) működését jelenleg számos az intézmény által alapított, tulajdonolt vállalkozás segíti az oktatási, kutatási és egyéb kiszolgáló területeken, mely az elmúlt évek tudatos építkezésének eredménye.

– Folyamatosan azt éreztük, hogy szárnyalna tovább az egyetem, de azt a jelenlegi szabályozási keretrendszer visszafogja. Most elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy „szintet" lépjünk, vagy, ahogy a felsőoktatási stratégia is fogalmaz: fokozatot váltsunk. Ez a fokozatváltás pedig nem más, mint a modellváltás – jelentette ki az egyetemi vezető az unilife.hu kérdésére válaszolva.

A cikk kitér rá, hogy az átalakulás melletti elköteleződést sok lépcsőből álló egyeztetési folyamat előzte meg. Megvitatták például azt a kibővített dékáni kollégium tagjaival, a dékánok a saját kari tanácsaikkal egyeztettek. A hallgatói önkormányzattal, a doktorandusz szövetséggel és a Klinikai Központ elnökével is tárgyaltak. A felmerülő kérdésekre nyilvánosan adtak választ egyetemi felületeken. A kancellárral a témában készült interjút a demedia.hu internetes oldalon több mint 12 ezren olvastak el két nap alatt. Ezt követően került sor a szenátusi szavazásra, melynek során a testület 65 igennel, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással fogadta el a modellváltás tervét.

A rektor azzal az aggállyal kapcsolatban, hogy a szenátus nem szólhat majd bele a vagyonkezelő kuratórium összetételébe úgy fogalmazott: mind a kormányzat, mind az egyetem érdeke egybecseng. A közös cél, hogy olyan kuratóriuma legyen az intézménynek, amelyben képviseltetik magukat a DE által kiemelt stratégiai területek piaci vállalatai, a helyi és országos közélet meghatározó szereplői, valamint az akadémiai delegáltak.

- Amúgy ezt sokszor elfelejtjük, de a jelenlegi fenntartót, azaz a minisztert, államtitkárt, helyettes államtitkárt sem az egyetemek választották – tette hozzá Szilvássy Zoltán.

A Debreceni Egyetemnek jelenleg 34 cégben van tulajdonrésze. A közelmúltban olyan nagyvállalatokkal léptek stratégia partnerségre mint például a General Electric, a China Construction Development, illetve az orosz Rosatom, amelyek árbevétele a magyar GDP többszöröse.

- Nem titok: évek óta arra törekszünk, hogy ugyanúgy, mint ahogy az Oxford, a Stanford, a Yale vagy a Massachusetts Institute of Technology (MIT) körül is kiépült, úgy a mi egyetemünk körül is saját vállalati spin-off és startup ökoszisztémát alakítsunk ki – jelentette ki.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja hozzátette: az elmúlt 7 évben másról sem szólt a munkájuk, mint egyfajta modellváltásról. Az államháztartási szabályok keretei között próbáltak úgy működni, mintha „piaci lábuk” is lenne. Többször is felmerült, hogy jó lenne továbblépni, mert egy bizonyos határon túl már nem tudnak fejlődni, a szabályok bizonyos folyamatokat nagyon lelassítottak, vagy meg is akadályoztak.

A gazdasági vezető kifejtette: reményeik szerint májusban válik ismertté a kuratórium összetétele, és augusztus elsejétől már az új modellben működik a DE, vagyis ekkortól dolgozik az állam által alapított közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány. Az intézmény nem úgy lesz magánegyetem, mint azt sokan mondják, hanem közfeladat ellátással, azaz felsőoktatással, betegellátással, nemzetstratégiai célú kutatási feladattal, térségi fejlesztéssel is foglalkoznak – hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy a modellváltásból a hallgatók a saját státuszukat illetően semmit sem éreznek majd. Ugyanúgy állami támogatott hallgatóként, vagy önköltséges alapon nyernek felvételt az intézménybe, és az átjárás a kettő között továbbra is biztosított lesz.

- A változást pozitív értelemben tapasztalhatják meg, ugyanis a Debreceni Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszere jelentős előnyöket jelent a diákok számára. Egy MIT-partnerségben például a Debreceni Egyetem fiatal kutatója nem magyar fizetést kap, nem is európait, hanem amerikait, ami számára a nyugat-európai átlagnál 30 százalékkal többet jelent. Ennek hatására megfordul az egyébként még mindig jellemző agyelszívás folyamata – osztotta meg reményét a kancellár.

A teljes interjú elolvasható az unilife.hu felsőoktatási portálon.
 

Sajtóiroda - OCs