2016-ig nyúlik vissza a két intézmény közötti együttműködés, melynek köszönhetően több kazak egyetemi hallgató is tanulhatott már hosszabb-rövidebb ideig a Debreceni Egyetemen, illetve Sramkó Gábor, a DE Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológia Intézet Növénytani Tanszék adjunktusa, az Evolúciós Genomikai kutatócsoport irányítója vendégoktatóként adhatta át tudását a kazakoknak.
Legutóbb Abidkulova Karime, az al-Farabi Kazak Nemzeti Egyetem Biodiverzitási és Biológiai Források Tanszékének adjunktusa tölthetett el egy szemesztert Debrecenben, ezúttal az Erasmus+ program révén PhD-hallgatóként vett részt a laboratóriumi munkában. A magával hozott, Kazahsztánban gyűjtött ritka növények szövetmintáinak DNS-kivonását és minőségellenőrzését készítette elő abból a célból, hogy megértsék ezek genetikai szerkezetét, és hogy természetvédelmi felhasználású populációgenetikai adatokhoz jussanak hozzá.
Karime nem először járt a Debreceni Egyetemen, 2022 januárjában egy kazak biológushallgatókból álló csoport vezetőjeként már belekóstolhatott abba, miként is zajlik a munka a Nagyerdő fái alatt. És abban is biztosak lehetünk, hogy nem is utoljára bővítette tudását Debrecenben: áprilisban visszatér és folytatja a kutatását.
Az al-Farabi Kazak Nemzeti Egyetem PhD-hallgatója a hirek.unideb.hu-nak elmondta: nagyon fontos volt számára az a molekuláris genetikai munkatapasztalat, amit a DE laborjában szerezhetett.
- Nagyon jól éreztem magam, amit szerettem volna megcsinálni, azt sikerült. Élveztem az egyetemi előadásokat, ellentétben Almatival, itt közvetlenebb a hallgatók és oktatók közti viszony, és egyszerűbben magyarázzák el a tudományos kérdéseket. Külön öröm, hogy mindenki kiválóan beszél angolul, tudtam fejlődni ezen a téren is. Meghatározó volt számomra az a molekuláris genetikai munkatapasztalat, amit az egyetem laborjában szerezhettem. Olyan eszközökkel, vegyszerekkel és módszerekkel dolgozhattam, amelyek kapcsolódnak a szakterületemhez. Az oktatói minőségem mellett vagyok PhD-hallgató, így mikor visszamegyek, roppant jól tudom majd hasznosítani az itt szerzett tudásanyagot az előadásaimban – emelte ki Abidkulova Karime.
Hozzátette: az is csodás dolog, hogy a Botanikuskert is közel van, illetve külön kiemelte, mennyire hasznos, hogy terepre is eljutottak, ami egy biológus számára elengedhetetlen, a Zempléni-hegységet és a nógrádi-bazaltvidéket is megismerhette Magyarország természeti értékeiből.
Sramkó Gábor, a DE TTK Biológiai és Ökológia Intézet Növénytani Tanszékének adjunktusától megtudtuk, miként is indult a 2016 óta íródó közös történet az egyetemek között.
- Kaptam anno egy e-mailt az al-Farabitól, hogy tetszik nekik a munkásságom, és lehetne-e róla szó, hogy hallgatókat küldjenek hozzánk. Azóta már több PhD-s járt nálunk, illetve én is voltam kint, legutóbb tavaly tavasszal, az Erasmus+ keretén belül. Most pedig a Biológiai és Ökológiai Intézet igazgatóját, Barta Zoltán professzort hívták meg az al-Farabi Egyetem Biotechnológiai és Biológiai Karának kilencven éves fennállása apropóján rendezendő konferenciára, ahova én is elkísérem majd. A partnerségnek hála nagyon jó kapcsolatokat építettem ki, többször voltam Kazahsztánban és a környező országokban terepi expedíción. Most egy újabb Lendület-pályázatot készítek elő, melyben magyar és kazak növények összehasonlítása lesz a fókuszban, az együttműködésnek köszönhetően pedig számíthatok az ő segítségükre. Noha hivatalos keretet eddig nem kapott ez a kooperáció, így is profitálhatunk belőle – részletezte Sramkó Gábor, majd hangsúlyozta: szakmai szempontból nagyon lényegesek ezek a kapcsolatok, mivel a mi élővilágunk bölcsője az a régió.
Az al-Farabi Kazak Nemzeti Egyetem példája is mutatja, mennyire népszerűek a debreceni Természettudományi és Technológiai Kar képzései nemzetközi szinten is, jelenleg a kar 2800 hallgatójából 800 külföldi.
Sajtóközpont - KSzD
