A Debreceni Egyetem (DE) Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetének (DTTI) génbanki állománya a legnagyobb genetikai diverzitással rendelkezik az ország tenyészetei között. Az év első hat hónapjában egy magyar hidegvérű és tíz gidrán csikóval gazdagodott az állomány, öt mén és hat kanca született.
- Az egyetem több mint tíz éve vesz részt az országos génmegőrző programban, amelynek célja a kislétszámú állatfajok megőrzése és fenntartása. Ez a projekt szakmai és kulturális téren egyaránt fontos, mivel egy-egy fajta eltűnésével nem csak a genetikai érték vész el, hanem a nemzedékeken átívelő tenyésztői munka is, ami a fajta kialakulásához vezetett. A DE sokrétű génmegőrző tevékenységet folytat, a lovak esetében a gidrán fajta in situ génbanki állományával rendelkezik és két magyar hidegvérű kancája is van – mondta a hirek.unideb.hu-nak Mihók Sándor, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professor emeritusa.
Az idén született csikók, valamint a megellett kancák a kismacsi telepen maradnak a szoptatás 6 hónapos időtartamára. A 11 csikó közül azonban csak a kancák csatlakoznak a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet állományához, három éves koruk után kerülnek az egyetem Kartács utcai lovas oktatási központjába, a Lovasakadémiára, szükség szerint cserélve az idős kancákat. A méncsikókat belföldön, illetve külföldön értékesíti az intézet.
- A DE AKIT DTTI génbanki állománya nem öncélúan fenntartott populáció. Az agrárkaron ugyanis két lovas szakemberképzés is folyik. A ménesgazda szakképzési szak már több mint 15 éves, a lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnök képzésben 2022 decemberében végez az első évfolyam. A Debreceni Lovasakadémián 80 hallgatónk van, egyedülálló módon a szakok valamennyi hallgatójának duális képzést tudunk biztosítani. Az akadémián jelenleg 20 saját lovat tartunk, az állatok fele azonban tíz évnél idősebb, egyharmaduk pedig 15-20 év közötti. Évente 1-3 fiatal kancát állítunk a kiesők helyébe – tette hozzá Oláh János, az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatóhelyettese, a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telep vezetője.
Oláh János kiemelte: az egyetemi génbanki állomány a természetvédelmi mérnökök képzésében is szerepet kap, az őshonos állatok tenyésztése tárgy keretében a génmegőrzési, természetvédelmi tevékenység látványos bemutatását szolgálja.
- A cél, hogy az AKIT DTTI tulajdonában lévő állomány a biológiai törvényszerűség megkerülhetetlenségével a lehető legrövidebb időn belül saját tenyésztésű egyedekből álljon, emellett azt is szeretnénk elérni, hogy saját tenyésztésű ménekkel fedeztethessünk. Tovább kell növelnünk a genetikai diverzitást állományunkban – emelte ki Mihók Sándor.
A professzor véleménye szerint a fajták megőrzéséhez a hallgatók is hozzájárulhatnak, mivel a képzés keretében úgy ismerik meg a génmegőrzési tevékenységet, hogy annak aktív részesei.
- Egy részük minden bizonnyal azonosul is a génmegőrzés fontosságával és a hagyományos fajták megőrzésének szükségességével. Az egyetemek feladata pedig, hogy megteremtsék ennek lehetőségét. Az idei csikókkal tovább színesedett a DE génmegőrző programja, amely nem csak a kulturális érték miatt meghatározó, hanem azért is, mert nem tudhatjuk, hogy ezekre a fajtákra a közeli vagy távoli jövőben mikor lesz a jelenleginél nagyobb szükség.
Sajtóközpont - ÉE
