Utoljára ülésezett jelenlegi formájában a Debreceni Egyetem Szenátusa, a jövő évi első tanácskozást már a december elején 4 évre megválasztott új testület tartja. A decemberi ülés rendhagyó módon Kossa György, az intézményt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökének napirend előtti felszólalásával kezdődött.
Kossa György felidézte az Európa Tanács monitoring bizottságának novemberi látogatását a kuratóriumnál, amely során a jelentéstevők átfogó tájékoztatást kaptak a modellváltó intézmény működéséről az alapítvány kuratóriumától, hogy az milyen előnyökkel jár a Debreceni Egyetem számára. Az elnök örömét fejezte ki, hogy a bizottság tagjai személyesen akartak tapasztalatot szerezni, hiszen így valós képet kaphattak a működési modellt illetően. Kossa György kiemelte, hogy a jelentéstevők visszajelzései és a sajtótájékoztatón elhangzottak is azt erősítik meg, hogy megindult a párbeszéd a témában, és remélhetőleg hamarosan lezárul a mindenki számára méltatlan helyzet. A kuratóriumi elnök bízik benne, hogy a továbbiakban a politika nem fog ilyen mértékben foglalkozni a felsőoktatással, és az intézményekre bízza, hogy milyen működési formákban kívánnak működni.
Kossa György köszönetet mondott a modellváltó intézménynek a fenntartó számára az elmúlt három évben nyújtott támogatásért, hangsúlyozva a modellváltás hatását az egyetem gazdálkodására, oktatási, kutatási teljesítményére, valamint a nemzetközi rangsorokban elért helyezésére – például a QS fenntarthatósági rangsorán elért 313. pozícióra, amellyel a legjobb hazai egyetemnek bizonyult a listán. Hozzátette: ezeknek a kiváló eredmények köszönhetően az elmúlt három év mindegyikében sikerült kifizetni a teljesítmény alapú juttatásokat.
A kuratóriumi elnök kiemelte, hogy a hazánk legnagyobb betegellátó-intézményének számító Klinikai Központ kiváló teljesítményében kiemelkedő szerepet játszik az egyetemi háttér, amely lehetővé teszi a kimagasló orvosképzést, valamint a folyamatos fejlesztést, amely az egyetem egyéb, nem egészségügyi finanszírozáshoz köthető anyagi támogatása nélkül nem valósulhatna meg. A jövő szempontjából létfontosságúnak nevezte az új Intézményfejlesztési Terv megalkotását, amely kijelöli a fejlesztések sarokköveit, hogy a következő 6 évben a Debreceni Egyetem a jelenleginél még magasabb színvonalon tudja végezni oktató, kutató, innovációs és betegellátási tevékenységét.
Szilvássy Zoltán rektori beszámolójában arról tájékoztatott, hogy eredményes és érvényes volt a december eleji szenátusválasztás. Az egyetemi vezető elismeréssel szólt az elmúlt időszakban kötött nemzetközi és ipari együttműködésekről – egyebek mellett a térségbe betelepülő autóipari vállalatokkal, valamint azok beszállítóival, illetve nemzetközi tudásközpontokkal –, amelyek a regionális gazdaságfejlesztést is szolgálják. Köszönetet mondott a Gyógyszerésztudományi Kar és Informatikai Kar vezetésének a közreműködésért a Tsinghua University-vel, Kína egyik vezető egyetemével kötött kutatási, innovációs és technológiai együttműködés kialakításában. A megállapodás az orvostudomány, valamint a mesterséges intelligencia-alapú terápiás eljárások és a gyógyszerfejlesztés területére terjed ki.
Az évvégi intézkedésekkel kezdte beszámolóját Bács Zoltán kancellár, aki kiemelte, hogy nincs szükség olyan drasztikus takarékossági intézkedésekre mint a korábbi években, ugyanakkor most is fontos cél a költséghatékony működés. Az egyetemi vezető felhívta a figyelmet az ügyvitelben fontos szerepet játszó Ügyfélkapu-belépés változására és a Digitális Állampolgárság Program bevezetését segítő kampányra, amely keretében a Kormányhivatal munkatársai kitelepülnek az egyetemi campusokra.
Bács Zoltán bejelentette, hogy a Kancellária munkatársai már dolgoznak a 2025. évi üzleti terven, de még néhány információ hiányzik a fő számok meghatározásához. A jövő évi bérek kapcsán a kancellár rámutatott, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése közvetlenül nem érinti az intézményt, ugyanis valamennyi egyetemi alkalmazott fizetése meghaladja azt, illetve folyamatban vannak az egyeztetések a kuratóriummal, valamint a szakszervezetekkel és az alkalmazotti tanáccsal a jövő évi intézményi szintű hatáskörben meghatározható bérfejlesztésről.
A 2025-2030-ra vonatkozó új Intézményfejlesztési Terv megalkotása mellett fontos célnak nevezte a 2021-2024-es Intézményfejlesztési Terv kiértékelését az akkor kitűzött célok tekintetében. A kancellár köszönetet mondott a Szenátus elmúlt négy évben nyújtott hatékony munkájáért, amit a fontos döntések és a ciklusban nyújtott egyetemi teljesítmény is igazol.
Decemberi ülésén a Szenátus egyetemi tanári pályázatokat rangsorolt és módosította a testület állandó bizottsági összetételét. Javaslatot fogadott el a Szervezeti és Működési Szabályzat törzsrészének módosítására, amely nyomán létrejött az Előadóművészeti Intézet. A gyakorlat-orientált képzési elemek egységes megvalósítását elsősegítő új egység egyrészt a prózai előadóművészeti tantárgyak oktatásában venne részt, másrészt koordinálná az együttműködést az érintett karokkal. Támogatta a testület az SZMSZ karok működési rendjére, a Debreceni Egyetem szolgáltató és igazgatási egységeinek működési rendjére, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlásának rendjére vonatkozó szabályzatainak módosítását.
A Szenátus határozott az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos szabályokról, a pályáztatás rendjéről és egyéb foglalkoztatási szabályokról szóló szabályzat változtatásáról, majd elfogadta a beterjesztett javaslatokat a felvételi eljárást rögzítő szabályzatot, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, illetve a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatot érintően. Az intézmény Minőségbiztosítási Kézikönyvének 15. kiadását, az iratkezelési és az Unipass Kártya-szabályzatot, valamint a dohányzási rendet is módosították.
Az oktatási ügyek között megszavazta a Szenátus az Egészségtudományi, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 2024/25-ös tanév időbeosztásának változtatására irányuló javaslatát, továbbá a 2025 februárjában és szeptemberében induló képzések önköltségi mértékét. Támogatta a testület mesterséges intelligencia informatikus mesterképzési szak létesítését az Informatikai Karon, ESG környezeti, társadalmi és irányítási szakember (GTK) és zenei menedzser (GTK) MSc-szakok indítását Szolnok képzési helyen, valamint jogi felsőoktatási szakképzés indítását az Állam- és Jogtudományi Karon.
Szakirányú továbbképzési szakokról is döntés született: vállalati utódlás-generációváltás képzés létesülhet és indulhat a Gazdaságtudományi Karon, valamint halgazdálkodási szakember és halgazdálkodási szakmérnök a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon. Javaslatot fogadott el a testület oklevelestechnikus-képzésre vonatkozó képzési program módosítására az Egészségtudományi Kart érintően és döntött az ESG tanácsadó képzés indításáról a Gazdaságtudományi Karon.
Támogatta a Szenátus együttműködési megállapodások megkötését (Termez State University of Engineering ang Agrotechnologies (Üzbegisztán), Tibet University (Kína), Soonchunhyang University (Koreai Köztársaság), (University of Donja Gorica (Montenegro), New Uzbekistan University (Üzbegisztán), Wuhan University (Kína), Eve Power Hungary Kft., Joint Institute for Nuclear Research, HUN-REN Atommagkutató Intézet), valamint stratégiai partnerségi megállapodás jóváhagyását (Tsinghua Holdings Cultural and Creative Brand Management Co., Ltd. (Kína).
Döntött a testület a KER Debrecen Nonprofit Kft. résztulajdonú alapításáról, amely ellátja a Debrecenben 16 komplex mérőállomással létrejövő Környezeti Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: KER) operatív működtetésével és annak folyamatos rendelkezésre állásával kapcsolatos feladatokat. Az egységes, területileg az egész városra kiterjedő, összefüggő rendszer a nap 24 órájában, az év minden napján szolgáltat majd adatokat a környezetről, tudományos programját a Debreceni Egyetem kutatóinak, szakembereinek részvételével működő munkacsoportok dolgoztak ki. Az egyetem a Debreceni Városüzemeltető Kft mellett lesz társtulajdonos a fontos társadalmi feladatot ellátó cégben.
Az év utolsó szenátusi ülésének végén a közelgő ünnepek alkalmából Mozart D-mol Fantázia című művét játszotta zongorán Lakatos Péter, a Zeneművészeti Kar dékánja.
Sajtóközpont