Szinte napra pontosan 100 évvel ezelőtt, 1923. március 29-én nevezte ki gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kormányzó nyilvános rendkívüli tanárrá a fiatal, de már elismert, nemzetközi hírű irodalomtudóst, Hankiss Jánost, a Debreczeni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karán létrehozott Francia Nyelv és Irodalom Tanszékre.
A centenáriumi program Az első 100 év című, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár előterében nyílt kiállítással kezdődött. A tárlat korabeli fotók, dokumentumok, iratok és az elmúlt évtizedek alatt született kiadványok gyűjteményével idézte fel a tanszék történetét.
- Emblematikus pont a Bölcsészettudományi Kar (BTK) életében a francia nyelv oktatása, olyan mérföldkő, amelynek története az intézmény 1914-ben indult első tanévétől datálódik – fogalmazott megnyitójában Keményfi Róbert.
A BTK dékánja hangsúlyozta: bár a francia a ’90-es évek óta más nyelvekkel együtt kissé háttérbe szorult az angol nyelv népszerűségével szemben, törekedni kell a hallgatói utánpótlás biztosítására, hiszen a kar működése a racionalizálási tervek, összevonások és megszigorítások ellenére elképzelhetetlen a Francia Tanszék nélkül.
A rendezvény résztvevőit a kiállításnak otthont adó Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) főigazgatója, Karácsony Gyöngyi is köszöntötte.
Mint fogalmazott: a tanszék jelenlegi hallgatói és az egykori diákok olvasóként mai is állandó vendégei a könyvtárnak, amely mára megújult terekkel várja a látogatókat.
- A Francia Tanszék az egyetemi könyvtárral közösen több francia irodalmi és művészeti témájú kiállítást is rendezett az elmúlt években. Ezek közül kiemelkedik a mostani centenáriumi tárlat, amelynek összeállítása komoly kutató- és gyűjtőmunkát igényelt a tanszék és a könyvtár munkatársaitól egyaránt. Ez az alkalom egyben arra is lehetőséget teremtett, hogy új fejezet nyíljon a DEENK elektronikus archívumában, amelyben mostantól elérhetővé válnak digitális formában a Francia Tanszékhez kötődő tárgyak, fotók és különböző dokumentumok – emelte ki Karácsony Gyöngyi.
- Egy évszázadnyi múltat és a jelenünket néhány négyzetméteren a maga teljességében bemutatni szinte lehetetlen feladat. A kiállított tudományos munkák, jegyzetek, fotók, korabeli újságcikkek, meghívók, plakátok, kitüntetések, leckekönyvek az ilyenkor kötelező számvetés mellett elsősorban az emlékezést hivatottak elindítani – mondta köszöntőjében Nagy Andrea, a tanszék vezetője.
A kiállításmegnyitót követően a program a Főépület Aulájában folytatódott, ahol először a Zeneművészeti Kar három magánénekszakos hallgatója, Pálos Hajnalka, Buka Boglárka és Csörgeő Luca francia dalokkal köszöntötte a Francia Tanszék alumni találkozójának résztvevőit, zongorán közreműködött művésztanáruk, Boda Balázs zongoraművész.
Az előadók közül elsőként Mudrák József egyetemtörténész ismertette a tanszék indulásának és első évtizedeinek krónikáját, megemlékezve Hankiss professzorról, aki 1919-től a francia irodalom magántanára, 1923-tól rendkívüli, 1929–1950 között nyilvános rendes tanár volt az egyetemen, közben 1943–1944 között közoktatásügyi államtitkár a Kállay-kormányban. 1950-től a Debreceni Egyetemi Könyvtár tisztviselője és a francia irodalom megbízott előadója, aki oktatómunkája mellett a Nyári Egyetem életre hívója is volt egyben, és aki az 1929/30-as tanévben a Bölcsészettudományi Kar dékánjaként tevékenykedett, a háború idején, 1944-45-ben pedig az intézmény rektori posztját is betöltötte.
A Hankiss Jánost követő neves professzorok, Herman József, Gorilovics Tivadar, Halász Katalin és Tegyey Gabriella munkásságát Kiss Sándor nyugalmazott egyetemi docens, a tanszék korábbi vezetője idézte fel.
Emlékezetes pillanatokat elevenített fel a tanszék színjátszó csoportjának életéből Lukovszki Judit, a Francia Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, aki mellett – jelképesen – újra színre léptek az École des Bouffons egykori alapítói.
Az ünnepség jó hangulatú alumni találkozóval zárult a Főépület Aulájában.
Sajtóközpont – BZs