A Debreceni Egyetem kutatói számára különböző irodalmi adatok alapján a 2010-es évek elején egyértelművé vált, hogy a klímaváltozás miatt fel kell készülni a hazánk környezetében megtalálható, toxintermelésükről ismert növénypatogén gombák jelenlétének fokozódására.
- Egy 2012-es szerbiai eset után kezdtünk el a témával foglalkozni, akkor az ottani szakemberek kukoricában találtak az engedélyezett határérték feletti mennyiségű aflatoxint. Az aflatoxin egy rendkívül veszélyes rákkeltő mikotoxin, amelyet egyes Aspergellius penészgombák termelnek. Ez a szerbiai esemény is igazolta a feltevésünket, miszerint a klímaváltozás miatt számítanunk kell a mikotoxinok fokozott megjelenésére hazánkban is – idézte fel a kutatások kezdetét Pócsi István professzor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének vezetője, a most megjelent kötet egyik szerkesztője.
A tanszék a témában meghatározó amerikai és olasz szakemberekkel, valamint a Debreceni Egyetem és a Szent István Egyetem mikotoxin területen dolgozó kutatóival is felvette a kapcsolatot. Pócsi István professzor 2014-ben tett látogatást az olaszországi Élelmiszerkutatási Intézetben, Bariban, és az ott szerzett tapasztalatok is a területben rejlő kutatási lehetőség kiaknázására sarkallták. A takarmányokban és tejben történő aflatoxin vizsgálatok szempontjából előrevivő volt a Győri Zoltán professzorral, a Táplálkozástudományi Intézet akkori vezetőjével való együttműködés.
2018-ban mintegy 300 millió forint támogatást nyert a formálódó kutatócsoport az NKFIH Nemzeti Kiválósági Programjában „A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása” című projektre, amelyet a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakemberei együttesen valósítanak meg. A TTK Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszéke mellett más karok, például a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar több intézetének munkatársai is aktív résztvevői a mikotoxin-kutatásoknak.
- Az Aspergillus-eredetű mikotoxinok témája jelentős érdeklődést váltott ki a Frontiers in Microbiology neves nemzetközi mikrobiológiai folyóiratnál, ezért az újság szerkesztői úgy döntöttek, hogy egy különszámot adnak ki Aspergillus-eredetű mikotoxinok a takarmány- és élelmiszerláncban címmel. Nagy megtiszteltetés volt, hogy olyan szakemberekkel dolgozhattam együtt a kötet szerkesztésében, mint Antonio Francesco Logrieco, a Bari Élelmiszerkutatási Intézet (ISPA-CNR) igazgatója, Federica Giacometti, a Bolognai Egyetem kutatója és Ambrus Árpád, a NÉBIH volt főtanácsosa – sorolta Pócsi István professzor.
A kötet három fejezetének 20 cikke veszi sorra a téma toxikológiai, orvosi, kockázatbecslési aspektusait, az ökológiai és biológiai kontrolltechnológiákat, illetve a betakarítás előtti és utáni kezeléshez kapcsolódó innovatív eszközöket.
- További lökést adott a munkának Ambrus Árpád professzornak és munkatársainak 2020-ban az Élelmiszervizsgálati Közlemények című folyóiratban megjelent publikációja a magyar mikotoxinhelyzet élelmiszerbiztonsági vetületeiről, amely alátámasztja a további kutatások szükségességét ezen a területen annak érdekében, hogy lépést tudjunk tartani a klímaváltozásokból eredő kihívásokkal – tette hozzá a tanszékvezető.
A tanszéken genetikai és gombaélettani vonalon indultak el a mikotoxinkutatások, melyek eredményeképpen sikerült azonosítani egy másik veszélyes mikotoxin, a fumonizin bioszintézisének az egyik fő szabályzó transzkripciós faktorát a kukorica kórokozó Fusarium verticillioides gombában. Ez az eredmény Hornok Lászlóval, a Szent István Egyetem emeritus professzorával, az MTA rendes tagjával együttműködve született meg.
- Emellett sokrétű mikrobiológiai, genetikai és genomikai vizsgálatokat indítottunk el az aflatoxint termelő Aspergillus flavus gombával is. Ezen kutatások nyomán új biológiai kontroll technológiák fejlesztésére is lehetőségünk nyílhat – jegyezte meg Pócsi István professzor.
Ezeknek a kutatásoknak a sikeréhez nagymértékben hozzájárul a Debreceni Egyetem multidiszciplináris jellege, hiszen a TTK különböző tanszékei mellett a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyes egységei, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézete, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság is közreműködik a vizsgálatok széles skálájának a kivitelezésében.
Sajtóiroda - TPL
A Debreceni Egyetem mikrobiológus professzorának szerkesztésében jelent meg a Frontiers in Microbiology nemzetközi folyóirat különszáma „Aspergillus-eredetű mikotoxinok a takarmány- és élelmiszerláncban” címmel.
