Szikora Veronika, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (DE ÁJK) dékánja és a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Területi Bizottsága (MTA DAB) Jogi Munkabizottság tagja annak a reményének adott hangot, hogy a bizottság megújulásának köszönhetően a kar és a szervezet közötti kapcsolat új lendületet kap, ismét aktív fázisba kerül.
Molnár Judit, a DE ÁJK docense és az MTA DAB Jogi Munkabizottságának elnöke elmondta: legfontosabb céljuknak azt tartják, hogy a bizottság tagjainak nagyközönség előtti tudományos megnyilvánulási lehetőséget biztosítsanak. A közérdeklődésre számot tartó és a szűkebb jogi szakmának szóló előadásokat egyaránt szívesen fogadják. Nem csak végzett jogászokat, joghallgatókat is várnak rendezvényeikre.
- A jó jogász kíváncsi, érdeklődő, azonban sajnos nincs mindenre ideje, nem tud mindent maga megvizsgálni. De mi, jogászok számos olyan területen kutatunk, ami más jogászok számára is érdekes lehet, és szívesen megosztjuk eredményeinket. Abban bízom, hogy inspirációkat is tudunk adni, sőt akár közös kutatások is elindulhatnak ezek nyomán – fogalmazott Molnár Judit.
Boda-Balogh Éva, a DE ÁJK adjunktusa, a Jogi Munkabizottság titkára hozzátette: szeretnék, ha az eddigi évi két-három helyett sokkal gyakrabban lennének ilyen alkalmak.
Balogh Judit, a DE ÁJK Jogtörténeti Tanszék docense, a Jogi Munkabizottság tagja A bírói függetlenség hajdan (és majdan?) című tudományos előadásában történeti fejlődési modellek és gyakorlatok felvázolásával arra mutatott rá, hogy azok általában válaszokat, megoldási lehetőségeket tudnak adni a jelenkor jogi problémáira.
Werbőczy István 1514-ben elkészített Hármaskönyvéből idézett rendelkezésre építve három kérdéskört érintett, középpontba állítva annak vizsgálatát, mi jelentette egykor és ma milyen síkokon értelmezhető általában a bíróságok és az adott ügyben eljáró bírák függetlensége.
- A bírót leginkább mozgató cél az igazságra való hajlandóság kell, hogy legyen. A középkortól kezdve máig a törvények, korábban a törvényes szokás, a bölcsesség és saját legjobb lelkiismerete alapján ítélkező bírónak egyaránt függetlennek kell lennie saját indulataitól és az esetleges, kívülről érkező parancsoktól – emelte ki.
A szakember a bíróvá válás feltételeinek történelmi változásaival is foglalkozott. Példákon keresztül mutatta be, miként sérülhet, torzulhat a bíró hatalma az egyéni és a társadalmi körülmények, valamint a hatalmi viszonyok megváltozása következtében. Rávilágított arra is, hogy e hatásoktól miként lehet megvédeni a bíróságokat és a bírákat.
Balogh Judit végül a felsőbíróságoknak a jogegység biztosításában betöltött szerepét, a döntvények alkotásának kérdését boncolgatta, mely a napjaink működésében jelentkező korlátozott precedenselv révén igencsak aktuális.
Sajtóközpont - OCs
