A Természettudományi és Technológiai Kar a Debreceni Egyetem egyik legrégebbi és egyben egyik legnagyobb szervezeti egysége, 12 alap- és 14 mesterszakjával. Kun Ferenc dékán köszöntőjében felidézte, hogy a kar 1949-es megalapítása után a képzési programok pillérét eleinte a tanárképzés jelentette, több évtizeden keresztül kiváló természettudományos tanárok százait adták az országnak.
- Fontos lépés volt, mikor 2007-ben Természettudományi és Technológiai Karrá alakultunk, ezzel is hangsúlyozva a technológia, a mérnökképzés, a műszaki alkalmazások fontosságát a kutatási és oktatási palettán – emlékeztetett Kun Ferenc, aki kiemelte a kar nemzetköziesítésének fontosságát is.
Ma már a TTK szinte minden szakán lehet angol nyelven tanulni, a hallgatók mintegy harmada külföldi, nyolcszáz diák a világ több mint száz országából érkezett Debrecenbe.
- Nem kérdés, sikeres időszakot tudhatunk magunk mögött, aminek hála mára az oktatómunkánk egy magas színvonalú kutatási háttérre épül, és egyre inkább bevonjuk a munkába az ipari partnereinket is. Természettudományos és mérnökszakjainkon a minőségi tudást nemzetközi hírű kutatócsoportjaink garantálják, ahol hallgatóink is bekapcsolódnak a kutató-fejlesztő tevékenységbe. A színvonalas munkát kiválóan jelzi, hogy a kar öt szervezeti egysége kapta meg az MTA Kiváló Kutatóhely címet, és jelenleg a Magyar Kutatási Hálózat tíz kutatócsoportja, valamint öt Lendület- és két Élvonal-kutatócsoport működik a TTK-n. A közelmúlt pályázatain ötmilliárd forintos összegben nyertek támogatást kutatóműhelyeink. Karunk képzési kínálatát az ipar és a tudomány fejlődését követve folyamatosan bővítjük – mondta a dékán.
A jubileumi ünnepségen mondott köszöntőjében Szilvássy Zoltán rektor úgy fogalmazott, hogy egész modern életünk alapja a természettudomány.
- Egy jó természettudósnál nem lehet megmondani, hogy tulajdonképpen micsoda, fizikus, matematikus, netán orvos. Egy igazi multidiszciplináris tudományterületről beszélünk. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar esetében is nagyon fontosak a társintézmények és a vállalatok, Debrecenben hihetetlenül megugrott a természettudomány éhségével átfűtött iparosítás. A TTK-nak is köszönhetően a betelepülő cégek számítanak a Debreceni Egyetemen végzett hallgatókra, akik a magas szintű képzési háttérnek köszönhetően megállják a helyüket és jó hírünket viszik a világban – vélekedett a rektor.
Bács Zoltán kancellár is méltatta az elmúlt évtizedek eredményeit, mint fogalmazott: változik ugyan az intézményi rendszer, de a Természettudományi és Technológiai Kar működése 75 éve változatlanul magas szintű, és ez a fontos.
- Amiben igazán előre tud lépni a világ, az mind a természettudományhoz kapcsolódik. Az itt folyó kutatások, eredmények visznek előre minket is. Egyetemünk három évvel ezelőtt modellt váltott, ettől azonban a lényeg nem változott, továbbra is oktató-kutató képzőintézmény vagyunk, e köré szerveződik minden. Nagyon büszkék vagyunk a TTK-ra, az elért eredményeikre, és arra, hogy nagyban hozzájárulnak a nemzetközi rangsorokban elért egyre előkelőbb helyezéseinkhez – emelte ki Bács Zoltán.
A Természettudományi és Technológiai Kar múltja sok szálon kötődik a Bölcsészettudományi Karhoz, amint arra Keményfi Róbert dékán felhívta a figyelmet.
- Irodalmi példával élve, mint egy különös házasság, olyan a TTK és a BTK közti viszony. A természettudományos képzés már az első tanévtől működött, a Bölcsészettudományi Karon belül. Az, hogy mennyire sikeres volt a természettudományos képzés, jól jelzi, hogy 1948-ban a BTK felterjesztette, hogy önálló karként működjön tovább. Hiába váltunk szét hét és fél évtizede, mégis közös cél felé haladunk a Debreceni Egyetem égisze alatt, vagyis átadni a tudást az utánunk következő generáció számára – fogalmazott a BTK dékánja.
A Természettudományi és Technológiai Kar életében a tanárképzés mindig jelen volt és jelentős tényező napjainkban is. Forisek Péter tanárképzési főigazgató beszédében kitért rá, miként változtak az idők során a szakpárok, ami nem csoda, hiszen ma már több diszciplínához kell érteni, hogy valaki teljesen lefedje a maga szakterületét.
- Az osztatlan tanárszakon több száz természettudományos hallgató tanul, de emellett a rövid ciklusú tanárképzésben is kimagasló volt a természettudományos szakokra jelentkezők száma idén. Az új, gyakorlatorientált tanárképzésben is sok TTK-s van jelen, ami azt mutatja, nem csak a múltunk, a jövőnk is közös – vélekedett a főigazgató.
Az egyetemi képzéssel járó sokszínű, szerteágazó feladat sikeres teljesítésének egyik legfontosabb feltétele az oktatók és a hallgatók közötti partneri viszony. Ezt szem előtt tartva a TTK nagy hangsúlyt fektet a hallgatói kapcsolatokra is. Csont István, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnöke nyomatékosította: a hallgatók mindig szívesen vesznek részt a közös projektekben, például a beiskolázási programokban, a TTK Nyári Táborából is szervesen kiveszik részüket, amiként az egyéb kezdeményezésekben is partnerek. A DEHÖK vezetője szerint a jubileum az új célok kitűzésére is kiváló alkalmat ad, a hallgatók pedig készen állnak a további együttműködésre.
Az ünnepi Kari Tanács-ülésen levetítettek egy, a kar jelenét bemutató kisfilmet, illetve a Könnyűzenei Intézet hallgatóinak előadása is színesítette az alkalmat.
A jubileumi évforduló alkalmából a TTK Pro Facultate díjat adományozott azon jelenlegi és korábbi oktatók, kutatók, dolgozók, és hallgatók részére, akik a kar érdekében hosszú időn keresztül tartós és kimagasló tevékenységet fejtettek ki, munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak a fejlődéshez. A 75. évfordulóhoz kapcsolódva életre hívták a Pro Meritis elismerést, melyben azon vállalati szakemberek, közéleti személyiségek részesültek, akik tevékenységükkel meghatározó mértékben segítették a kar eredményes oktató- és kutatómunkáját.
Sajtóközpont
