Új eredmények az ókori epigráfiában

Az ókortudomány, azon belül az ókori felirattan legújabb tudományos eredményeit foglalták össze egy nemrég megjelent nemzetközi tanulmánykötetben. A Debreceni Egyetemen rendezett szakmai konferencián elhangzott tudományos előadásokat összegző gyűjtemény elsősorban a római hadsereggel, a birodalmi tartományok védelmével foglalkozik az egykori Duna-vidéki, valamint balkáni provinciák területén.

A 19. század végétől, a Corpus Inscriptionum Latinarum című sorozatban jelentek meg az egyes római tartományok ókori feliratai, manapság is több gyűjteményes kötetet adnak ki, de több internetes adatbázis is rendelkezésre áll a fennmaradt feliratos emlékekkel kapcsolatban. A Debreceni Egyetem évek óta szervez olyan szakmai konferenciákat, melyeken az epigráfia legújabb eredményeit vitatják meg. A 2023-as debreceni konferencia tanulmánykötetét 2024. november 26-án mutatták be a Bécsi Egyetemen. 

Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Pedagógusképző Központjának főigazgatója a hirek.unideb.hu-nak elmondta: ezekben a gyűjteményekben részben újragondolják, részben pedig publikálják a történészek az újabban talált feliratokat.

- Az egyik legkurrensebb téma az ókortörténeti kutatásokban a római hadsereg és hadtörténet. Ezúttal a védelempolitikát, az ezzel kapcsolatos forrásanyagot vették górcső alá a kutatások. Egy két évvel ezelőtt megjelent kötet a Római Birodalom védelmi rendszerével foglalkozott, most pedig a dunai tartományok és a Balkán szerepe volt a téma. Rengeteg kapocs köti össze még ma is ezeket a területeket, melyeknek különböző szerepük volt a katonai védelemben. A dunai térség volt felelős azért, hogy a birodalom belső területeit ne érje támadás – mondta a főigazgató.

A most megjelent kötetben magyar, román, szerb és montenegrói kutatók is szerepelnek. Minden szakember a saját földrajzi területével foglalkozik, így széles áttekintést adnak arról, hogy ezekben az országokban, ezeken a vidékeken mi volt a hadsereg szerepe az ókorban.

- A Debreceni Egyetemen mindig volt ókor-tanítás, ezen belül kiemelt szerepe van az epigráfiának, ezt az örökséget folytatjuk. A konferenciákat Kovács Péter professzorral (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), valamint Szabó Ádám kutatóprofesszorral (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) közösen szervezzük. Az epigráfiai konferenciasorozatot 1999-ben kezdte Németh György, tanszékünk korábbi vezetője, s bár szünetelt néhány évig, 2019 óta ismét minden évben megrendezzük. Legutóbb összesen harminckét előadó tartott előadást Debrecenben, közülük tizenöten küldték el tanulmányukat a kötetbe – fogalmazott Forisek Péter.

Az egyetem célja a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és erősítése, azzal, hogy Bécsben adták ki a könyvet, az osztrák szakembereket is szeretnék bevonni a közös munkába. Forisek Péter szerint a római örökség ugyanúgy alapvető része a magyar és a környező országok ókortörténetírásának, mint a későbbi korok eseményei.

- Az antikvitás kutatása nem lehet öncélú, valamilyen módon a jelen számára is hasznosulnia kell és minden tudományterület számára alapvető fontosságú lehet. Vannak olyan emlékek, melyeknek napjainkban is érezhetjük a hatásait, elég csak az európai városhálózatra vagy a közlekedési úthálózatokra gondolni, ezeknek mind római gyökerei vannak. A rómaiak alakítottak ki számos olyan katonai stratégiai elemet, amelyeket a modernkori védelemben használnak és mintául szolgálhatnak még most is – tette hozzá a központigazgató.

Az új felfedezések, a régészet és a felirattan segítségével folyamatosan bukkannak fel olyan leletek, melyek új megvilágításba helyezhetik a történelmi eseményeket. A The Danubian Region and The Balkans - During the Roman Empire in Military Inscriptions című kötetben egy felvidéki felirat elemzése is megtalálható, ez a Kr. u. 2. században zajlott római-markomann háborúkkal kapcsolatos. Forisek Péter a kötetben a római hadsereg finanszírozásáról készített tanulmányt, a több kontinensen állomásozó római hadsereg egyidejű ellátását és az erre vonatkozó hadi-finanszírozás kérdéskörét dolgozta fel.

A DE Pedagógusképző Központjának főigazgatója kiemelte, hogy a történettudományi együttműködés az egész történész szakma számára fontos lehet, hiszen olyan kapcsolódási pontok alakulhatnak ki az egyes országok kutatóintézetei, egyetemei között, melyekből minden szakember profitálhat. A Debreceni Egyetem számára alapvető cél, hogy egy ilyen széleskörű, nagyszabású európai projektben vezető szerepet játsszon.

Sajtóközpont - BZ