Tudományirányítás új alapokon – Kun Ferenc a DE tudományos elnöke

Ötéves mandátummal, 2026. július 1-jétől Kun Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja látja el a Debreceni Egyetem tudományos elnöki posztját. Az újonnan létrejövő, integrált vezetési modell és a fokozatosan kiépülő Tudományos Főigazgatóság célja, hogy a nemzetközi versenyben új szintre emelje az intézmény kutatási teljesítményét, láthatóságát, valamint a tudományos eredmények társadalmi és gazdasági hasznosulását.

A nemzetközi felsőoktatási és tudományos tér az elmúlt években jelentősen átalakult. A globális rangsorokban egyre több új – főként ázsiai – szereplő jelenik meg, miközben a kutatási forrásokért, a nemzetközi partnerekért és a kiváló kutatókért folyó verseny is egyre erősebb. Ahhoz, hogy a Debreceni Egyetem ne csupán megőrizze pozícióit, hanem tudományos teljesítményében is előrelépjen, szükségessé vált a tudományirányítás szervezeti és szemléleti megújítása.

- A tudományos elnöki poszt létrehozása azt fejezi ki, hogy a Debreceni Egyetem működésének és nemzetközi láthatóságának egyik legfontosabb alapja a magas színvonalú kutatómunka. Nem a kutatás központosítása a célunk, hanem olyan, a kutatói autonómiát tiszteletben tartó intézményi környezet kialakítása, amely összehangolja és hatékonyabban támogatja az egyetemen folyó tudományos munkát. A kiváló kutatási eredmények létrejöttéhez szabadságra, ugyanakkor jól működő támogató háttérre, stratégiai gondolkodásra és együttműködésre is szükség van – fogalmazott Kun Ferenc.

A professzor szakmai életútja és vezetői tapasztalata szorosan kötődik az intézményhez: diplomáját és PhD-fokozatát is a Debreceni Egyetem jogelődjénél szerezte fizikusként, majd a DE Természettudományi és Technológiai Karán végigjárta az oktatói ranglétrát. 2014-ben kapott egyetemi tanári kinevezést, 2017 és 2026 között pedig dékánként irányította a TTK működését, valamint oktatási és kutatási stratégiájának megvalósítását.

Kun Ferenc nemzetközileg elismert fizikus, a statisztikus fizika, a számítógépes fizika és az anyagtudomány szakértője, akinek munkásságát többek között Akadémiai Díjjal és az MTA Fizikai Díjával ismerték el. Kutatói és vezetői tapasztalatait az új pozícióban az egyetemi kutatási környezet és a tudománytámogató szolgáltatások fejlesztésében kívánja hasznosítani.

A tudományos elnök munkáját a korábbi Tudományos Igazgatóság bázisán, jelentős feladatbővüléssel létrejövő Tudományos Főigazgatóság támogatja. A szervezet három, egymással szorosan együttműködő egységre – a Kutatási Kiválósági és Doktori Igazgatóságra, a Tudománykommunikációs és Innovációs Igazgatóságra, valamint a Nemzetközi és Stratégiai Kutatásfejlesztési Igazgatóságra – épül.

A Főigazgatóság elsősorban koordináló, szolgáltató és stratégiai támogató szervezetként kapcsolódik majd a karokhoz, doktori iskolákhoz, intézetekhez és az egyetem más szervezeti egységeihez. Feladata a meglévő kiváló gyakorlatok megerősítése, az együttműködések ösztönzése, valamint olyan szolgáltatások kialakítása, amelyek csökkentik a kutatók adminisztratív terheit és segítik tudományos munkájukat.

A tehetséggondozás és a kutatói életpálya támogatása a meglévő jó gyakorlatok megtartása mellett egységesebb logikára épül.

- Olyan folyamatot szeretnénk kialakítani, amely már középiskolás korban segíti a tudomány iránt érdeklődő fiatalok felismerését és bevonását, majd az alap- és mesterszakos képzésen, a doktori iskolákon és a posztdoktori időszakon át egészen az önálló kutatói pálya kezdetéig támogatja őket. A demográfiai kihívások miatt különösen fontos, hogy az egyetem tudatosan építse saját tudományos utánpótlását. A legkiválóbb fiatalokat ösztöndíjprogramokkal – többek között az EKÖP és az egyetemi kiegészítő ösztöndíjakkal –, mentorálással és nemzetközi lehetőségekkel kell segítenünk. A PhD-fokozat megszerzése után sem szabad elengednünk a fiatal kutatók kezét: támogatni kell őket abban, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközileg is látható kutatócsoportok munkájába, pályázatokat nyújtsanak be és fokozatosan önálló kutatói profilt építsenek – vázolta az elnök.

A Tudománykommunikációs és Innovációs Igazgatóság egyik feladata az egyetemen folyó kutatások eredményeinek érthető és hiteles bemutatása lesz. Ez egyaránt jelenti a tudományos közösség, a szélesebb társadalom és a gazdasági szereplők megszólítását. A Science Café és a Kutatók Éjszakája mellett a digitális felületeken is láthatóbbá szeretnék tenni az egyetem meghatározó kutatási területeit, eredményeit és tudományos műhelyeit. A tudománykommunikáció ugyanakkor nem választható el a tudományos eredmények hasznosításától sem. Az igazgatóság az Innovációs és Ökoszisztéma Központtal, valamint az érintett kari és kutatási egységekkel együttműködve segítheti a szabadalmak, védett tudástartalmak, ipari együttműködések és új kutatás-fejlesztési projektek létrejöttét.

- A vállalatokkal való kommunikációnkat is erősítenünk kell. Nem elegendő megmutatni, hogy milyen kutatásokat végzünk: kompetenciáinkat és eredményeinket olyan világos, problémaközpontú formában kell bemutatnunk, amelyből a gazdasági szereplők is felismerik, milyen kérdésekkel és fejlesztési feladatokkal fordulhatnak az egyetemhez. A Főigazgatóság ezen a területen kapcsolódási pontként működhet, például olyan tematikus workshopok szervezésével, amelyek közvetlenül összehozzák a kutatókat és a lehetséges partnereket – emelte ki Kun Ferenc.

A Nemzetközi és Stratégiai Kutatásfejlesztési Igazgatóság az egyetem nemzetközi tudományos pozíciójának és pályázati versenyképességének erősítéséért felel majd. A Debreceni Egyetem 13 karának tudományterületi sokszínűsége különleges lehetőséget jelent: a már működő, kiváló kutatói műhelyekre építve olyan inter- és multidiszciplináris együttműködések alakíthatók ki, amelyek összetett tudományos és társadalmi problémák megoldására is alkalmasak.

Az igazgatóság feladata nem csupán a pályázati felhívások közvetítése lesz, hanem a kutatócsoportok és nemzetközi konzorciumok létrehozásának, a stratégiai partnerkapcsolatok kialakításának és a nagyobb európai kutatási programokba történő bekapcsolódásnak a támogatása is. Ebben fontos szerepet tölthetnek be az olyan egyetemi hálózatok és szövetségek, mint a CARPE vagy a NeurotechEU.

A tudományirányítás megújításának további meghatározó eleme az egységes, megbízható adatokra épülő döntés-előkészítés. Az adatalapú működés nem a kutatók adminisztratív terheinek növelését jelenti, hanem azt, hogy az egyetem pontosabb képet kapjon kutatási portfóliójáról, eredményességéről, nemzetközi kapcsolatairól, pályázati aktivitásáról és infrastruktúrájáról. Ezek az információk lehetővé teszik a kiváló területek célzott támogatását, a fejlődési lehetőségek felismerését és a vezetői döntések szakmai megalapozását.

Az új stratégia kiemelt eleme egy úgynevezett core facility, vagyis központi kutatási infrastruktúra-platform létrehozása. Az egyetemen működő nagy értékű kutatási berendezések beszerzése és fenntartása jelentős ráfordítást igényel. Az infrastruktúra pontos feltérképezésével, a hozzáférési feltételek átláthatóvá tételével és a szabad kapacitások összehangolásával növelhető a berendezések kihasználtsága, valamint új egyetemen belüli együttműködések is létrejöhetnek.

A tudomány hitelességének és társadalmi bizalmának megőrzése szintén kiemelt feladat. Ez különösen aktuális a mesterséges intelligencián alapuló eszközök gyors térnyerése miatt.

- A mesterséges intelligencia jelentős lehetőségeket kínál, ezért használatát nem korlátozni, hanem tudatosan és felelősen támogatni szeretnénk. Ehhez olyan képzésekre és szakmai iránymutatásokra van szükség, amelyek megmutatják, hogyan alkalmazhatók ezek az eszközök hatékonyan és etikusan a kutatómunkában. Ugyanakkor világossá kell tenni, hogy az adatok ellenőrzéséért, az eredmények hitelességéért és a tudományos közlések tartalmáért továbbra is minden esetben a kutató viseli a felelősséget – hangsúlyozta a professzor.

Az új tudományos elnök szerint az eredményes tudományirányításhoz világos célokra és mérhető mutatókra is szükség van. A cél nem önmagában valamely nemzetközi rangsorban elfoglalt helyezés javítása, hanem a tudományos kiválóság, a nemzetközi pályázati eredményesség, a kutatói utánpótlás, az együttműködések, a kutatási infrastruktúrák kihasználtsága és a tudományos eredmények társadalmi-gazdasági hasznosulásának erősítése. A rangsorokban történő előrelépés ezeknek az eredményeknek az egyik külső visszajelzése lehet.

A Tudományos Főigazgatóság szervezeti és humánerőforrás-feltételeinek kialakítása folyamatban van, a teljes struktúra várhatóan ősszel áll fel. Az új rendszer első mérhető eredményei középtávon, két-három éves időszakban válhatnak jól láthatóvá.


Sajtóközpont – TB

 

Last update: 2026. 08. 03. 10:49