- A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Nyíregyházi Kutatóintézetében a 90 éves Westsik-vetésforgó és a 16 éves szennyvíziszapkomposzt-tartamkísérletek jelentik az alapot a különböző szervesanyag-utánpótlási módok hatásainak vizsgálatához. A talaj mikrobaközösségét regeneráló mikrobiológiai talajoltó készítmények hatását pedig egy újabb tartamkísérletben kezdtük vizsgálni 2018-ban - ismertette Makádi Marianna, a Talajbiológiai és Talajhasznosítási Osztály vezetője a keddi szakmai fórum megnyitóján.
A Nyírségre jellemző homoktalajok kialakulását, agronómiai jellemzőit Aranyos Tibor József tudományos munkatárs mutatta be, kutatási eredményekkel alátámasztva. Kiemelte, hogy az országban összesen 1,4 millió hektár a homokterület, ebből a 400 ezer hektárnyi nyírségi a második legnagyobb kiterjedésű.
A fórumon részt vett 90 gazdálkodó, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szaktanácsadói a kutatóintézet eredményei mellett az egyes részterületek gazdasági szereplőinek legújabb fejlesztéseit is megismerhették, melyek hozzájárulnak a savanyú homoktalajok termékenységének fenntartásához, javításához. A cégek képviselői vázolták a mikrobiológiai oltóanyagok felhasználási módjait és hatásait, a homoktalajokon történő gazdálkodás leggyakoribb buktatóit, illetve azok elkerülésének lehetőségeit, a savanyú homoktalajokon használható műtrágyákat, a talajművelés megfelelő eszközeit, valamint az infravörös hullámokkal működő talajszkenner használatát. Utóbbi működését a gyakorlatban is bemutatták.
A Nyíregyházi Kutatóintézetben tartott tanácskozás volt a nyitórendezvénye „A talajtípusra szabott gazdálkodásról” című regionális szakmai fórumsorozatnak. A program a nyírségi savanyú homoktalajok után a réti talajok problémáinak áttekintésével folytatódik február 21-én Szarvason, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kar Tessedik Campusán. Február 26-án a barna erdőtalaj lesz a középpontban Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karán, majd március 4-én a csernozjom talaj vizsgálatával zárul a sorozat Martonvásáron, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetében.
Sajtóiroda - TH
