DEViK: Így szoktuk csinálni vagy mégsem?

Hogyan lehet drága beruházások és létszámbővítés nélkül, pusztán a veszteségek kiiktatásával és a dolgozók bevonásával többszörösére növelni a működési hatékonyságot? A DEViK – Üzleti Innovációs Klub legutóbbi rendezvényén a Lean szemlélettel ismerkedhettek meg a hallgatók. Az interaktív workshopon valós piaci esettanulmányokon keresztül láthatták, hogy a pazarlás megszüntetése és a munkavállalói ötletek becsatornázása bárhol alkalmazható, radikális hatékonyságjavító gondolkodásmód.

- A hazai és nemzetközi vállalati kultúrában – s ezt HR-szakemberként és kutatóként magam is lépten-nyomon tapasztalom – az egyik legjelentősebb gátló tényező a klasszikus, „így szoktuk csinálni” típusú berögződés. Ez a megközelítés a látszólagos biztonsága ellenére gyakran konzerválja a működési hatékonyság hiányosságait. A Lean szemlélet ezzel szemben egy olyan alapvető paradigmaváltást kínál, amely gyökeresen új perspektívába helyezi a mindennapi operatív és stratégiai folyamatainkat, legyen szó termelésről, szolgáltatásról vagy vezetői döntéshozatalról – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Dajnoki Krisztina, a DEViK elnöke, a Gazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet igazgatója a klub keddi rendezvényén, ahol Bartha Beáta, a Lean Enterprise Institute Hungary szakmai partnere, valamint Murguly Mariann lean specialista a lean folyamatmenedzsment módszereit és irányelveit mutatta be a hallgatóknak és az érdeklődőknek.

A Lean szemlélet elsődleges célja az értékteremtés, a veszteségek megszüntetésével, csökkentésével. A módszertan bárhol alkalmazható, ahol folyamatokat működtetnek, nem korlátozódik kizárólag a gyártásra, a logisztikára vagy az építőiparra. A Lean a többi folyamatfejlesztési módszerrel szemben az emberek bevonását és a folyamatos fejlesztést hangsúlyozza, amely a mindennapi működés és gondolkodás részévé válik – hangzott el a rendezvényen. 

- Az 1980-as években az Amerikai Egyesült Államokban a dübörgő autóipari termelés célja a teljes piac uralása volt, a „csak menjen a gép" elvű tömeggyártás működött. A gyártósorról a gépkocsik tömege ömlött. Ebben a gazdasági szituációban tudott jelentős sikereket elérni az amerikai piacon a japán Toyota. James P. Womack és Daniel Roos, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzorai a szemléletbeli különbségben azonosították a japán siker titkát. A Toyotánál nem a gépek folyamatos járatása volt a cél, hanem hogy elsőre jót gyártsanak. A minőség-ellenőrzési pontokat beépítették a gyártási folyamatba, továbbá megbecsülték a munkavállalóikat, akiknek ötleteit és gondolatait integrálták a fejlesztésbe – elevenítette fel a Lean szemlélet kialakulását Bartha Beáta.

Murguly Mariann lean specialista elmondta: a módszertan egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen nemcsak a gyártásban, de az egészségügyben, a bankszektorban, közigazgatásban, de egy pékségben is bevezethető.

- Sok cég elköveti azt a hibát, hogy céltalanul vezet be divatos Lean eszközöket. Először azonban meg kell határozniuk pontosan, hogy mi a hiba a folyamatban. Csakis ezután lehet kiválasztani a megfelelő eszközt. A Toyotánál bevezetett 5S (rend és tisztaság) módszer nem önmagáért létezik. A dolgozónak ugyanis mindössze 12 másodperce van egy motor kábelezésére. Ez alatt nem telhet el idő keresgéléssel, pontosan tudnia kell, mihez nyúljon, és csak a szükséges eszközök lehetnek a keze ügyében – fejtette ki Murguly Mariann.

A DEViK workshopon a hallgatók egy külföldi, több mint 100 kávézót működtető cég működési hibáit elemezhették. A szakmai rendezvényen kiderült, hogy a zsúfolt, a pénztár előtt kígyózó sor, a nem leszedett asztalok, a sok kidobásra kerülő szendvics nem elsősorban az ott dolgozók, hanem a működési folyamatok hibája. A megoldás pedig nem a munkaerő bővítése. 

- A kávézó nem drága beruházásokkal vagy plusz munkaerő felvételével, hanem a folyamatok átszervezésével és egyszerű, vizuális trükkökkel oldotta meg a problémákat. Fix feladatköröket alakítottak ki, átrendezték a munkakörnyezetet, hogy a dolgozók ne keresgéljék az eszközöket, és fizikailag ne akadályozzák egymást a szűk helyen, továbbá egyszerűsítették a rendelési folyamatot és arra törekedtek, hogy a menü és a kínálat átlátható legyen, elkerülve a félreértéseket. Ezen átszervezésekkel egyebek mellett a kiszolgálási idő 200 másodpercről 25 másodpercre csökkent – sorolta Bartha Beáta.

A rendezvényen a szakemberek hangsúlyozták: a Lean nem csupán egy céltalanul bevezetendő eszközrendszer, hanem az emberek, a folyamatok és a menedzsment együttes fejlesztésére épülő gondolkodásmód, amely megfigyelésre, valós tényekre támaszkodik, továbbá a veszteségek kiirtásával teremt valódi értéket.

Dajnoki Krisztina emlékeztetett, hogy januárban Lean és működési kiválósági menedzser mesterképzés indul a Gazdaságtudományi Karon, amelyre november 15-ig lehet jelentkezni. A kurzus célja a hallgatóság gondolkodásmódjának formálása valós, gyakorlati és könnyen érthető vállalati történeteken keresztül. 


A DEViK- Üzleti Innovációs Klub következő, félévzáró rendezvényén december 1-én a klub partnervállalatainak vezetőivel találkozhatnak a hallgatól. A DEViK Café-ról további részletek az alábbi linken.  

Sajtóközpont - ÉE
Last update: 2026. 11. 05. 14:22