A pedagógus-utánpótlás támogatása, a magyar nyelvű oktatás minőségének fejlesztése, valamint a mindezeket erősítő együttműködési lehetőségek meghatározása volt a Debreceni Egyetem részvételének célja az egri szakmai tanácskozáson. Az eseményen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, valamint a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség közreműködésével tartott kerekasztal-beszélgetésen egyebek mellett a pedagógusképzés aktuális kihívásairól, a továbbképzés fejlesztési irányairól és lehetőségeiről, a felsőoktatási intézmények kapcsolatainak erősítéséről egyeztettek a határon túli intézményekkel a Debreceni Egyetem vezetői.
Fenyves Veronika, a DE oktatási elnöke elmondta, hogy a Debreceni Egyetem ezeknek az intézményeknek az igényeit meghallgatva minden eddiginél szorosabb együttműködésekre törekszik a magyar nyelvű határon túli oktatási intézményekkel és szervezetekkel.
- A Debreceni Egyetem stratégiai célkitűzéseiben és feladataiban kiemelt szerepet tölt be a határon túli magyar felsőoktatás. Több évtizedes kapcsolataink vannak erdélyi, kárpátaljai felsőoktatási intézményekkel, nagyon fontosnak tartjuk, hogy az oktatói, kutatói és a pedagógus-utánpótlásban is együtt tudjunk működni, segítsük egymást. Bízom benne, hogy az intézményi és szervezeti tapasztalatokat felhasználva hosszú távon bővíthetjük a jelenleg is meglévő kapcsolatrendszerünket. Ennek érdekében az éritett intézményekkel olyan megállapodást kezdeményezünk, mely stabilizálhatja a szoros kapcsolattartást, és minden eddiginél hatékonyabb együttműködéseket eredményezhet – fogalmazott az oktatási elnök.
Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Pedagógusképző Központjának főigazgatója bemutatta a DE tanárképzési rendszerét és az eddig elért eredményeket, majd arról beszélt, hogy az egyetem határon túli intézményekkel meglévő élénk kapcsolatrendszerét a pedagógus szövetségekre is érdemes lenne kiterjeszteni.
- Közös kapcsolódási pontokat szeretnénk találni a Debreceni Egyetem és a határon túli intézmények között a pedagógusképzés és a pedagógus-továbbképzés területén. Eltökélt célunk, hogy lehetőséget adjunk a határon túli fiataloknak a tanulásra és arra, hogy ezt helyben tehessék meg, ne vándoroljanak el a szülővárosukból. Létérdekünk, hogy a magyar nyelvhatár és a magyar kultúrhatár megmaradjon a havasoknál, Kárpátalján, Felvidéken és a Délvidéken. Ennek érdekében minél több együttműködési program kialakítására törekszik a Debreceni Egyetem, erre számos jó és eredményes gyakorlat van. Fontos és élő szakmai kapcsolatot ápolunk például a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemmel és a Partiumi Keresztény Egyetemmel, ők is aktívan részt vesznek a különféle egyetemi szakos programjainkban – fogalmazott a főigazgató.
A határon túli szervezetekkel, oktatási intézményekkel való együttműködésben többek között a szakmai továbbképzés, a tehetséggondozás, a szociálisan hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása, mentálhigiénés, illetve gyógypedagógiai kihívások, a pedagógus-utánpótlásnevelés, a pályaorientáció, a szövegértési kompetenciák fejlesztése, továbbképzések, kihelyezett képzések, mentorprogramok, helyi kutatócsoportok támogatása, valamint a térség megtartó képességének erősítése lehet a közös cél.
A konferencia keretében a társadalmi mobilitás feltételeiről és a tanodák működéséről tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az intézmény társadalmi felelősségvállalásáról szólva kiemelte, hogy a DE-n hétezer olyan hallgató végzi tanulmányait, akik hátrányos helyzetű településről származnak.
- Az adottságaink, az elhelyezkedésünk a régióban sok területen ad nekünk feladatot. Szeretnénk lehetőséget adni a hátrányos helyzetű fiataloknak arra, hogy tehetségüket fejlesztve diplomát szerezhessenek. Ezeknek a fiataloknak a mentorálásában, akárcsak az oktatásban és a gazdaságban regionális szervezőerő az egyetem. Jelenleg a szociális rendszerből hiányzik egy olyan intézmény, mely életutakat vezet, mely hatást gyakorolva a szülőkre képes eljuttatni a hátrányos helyzetű gyerekeket az egyetemre. Erre kínálhat megoldási lehetőséget a WorkStart program, melynek keretében összefogva a BMW-vel, középiskolákkal, szakképzőkkel, a tanodai rendszerrel megpróbáljuk elősegíteni a foglalkoztatást – tette hozzá a rektor
A Debreceni Egyetem képviseletében Gortka-Rákó Erzsébet, a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar dékánja is részt vett a tizenkét szekciót magában foglaló szakmai tanácskozáson, melyen a szociálpedagógia, a közösségépítés és a helyi gondoskodás területének jó gyakorlatait mutatta be kari és egyetemi vonatkozásban.
DE Sajtóközpont - BZ