Különböző programokat, köztük tornákat, előadásokat, megemlékezéseket tartogatott az elmúlt egy év, melyet Buzánszky Jenő emlékének szentelt a Debreceni Egyetem. Az intézmény így tisztelgett a DE hivatalos utazó nagykövete, kispályás labdarúgó-tornájának névadója, az Aranycsapat legendás hátvédjének emléke és szellemisége előtt. A rendezvénysorozat egyik záróeseményeként tartották meg a DELAB ünnepi előadását kedden az oDEonban. Az est felütéseként a Cívis Consort vonósnégyes tolmácsolásában hangzott el a magyar és a székely Himnusz, amelyet Kossa György köszöntője követett. A Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: Buzánszky Jenő neve nem pusztán a magyar labdarúgás aranylapjaira íródott fel, hanem a magyar nemzet emlékezetébe is.
- Az Aranycsapat tagjaként olyan teljesítményt nyújtott, amely túlmutatott a sport határain, hitet, tartást, önbecsülést adott egy nehéz történelmi korszakban élő nemzetnek. A sport a legnemesebb értelemben vett versengés, de a sport egyben nevelés is, fegyelemre, kitartásra, csapatszellemre, alázatra tanít. Ezek azok az erények, amelyek egyetemi közösségünk számára is alapértékek. Szoktam mondani, hogy a Debreceni Egyetem nem csupán tudást közvetít, hanem jellemet formál. Nem csak diplomát ad, hanem küldetést is. A Buzánszky100 programsorozat méltó módon állított emléket ennek az örökségnek. Megmutatta, hogy az egyetem falai között a sport és a tudomány egymást erősítve léteznek. Az egyetemi sportélet, az utánpótlás-nevelés, a hallgatói versenysport és a közösségi mozgáskultúra mind azt üzeni, hogy az egészséges nemzet alapja az egészséges, erős, felelős polgár – fogalmazott Kossa György.
Az elnök szerint a centenárium az emlékezés mellett mérleg és iránytű is.
- Mérleg, mert számot vetünk azzal az örökséggel, amelyet az Aranycsapat és Buzánszky Jenő ránk hagyott. És iránytű, mert megmutatja, milyen értékek mentén kell tovább építenünk közösségünket. A haza nem elvont fogalom. A haza intézményekből, családokból, közösségekből, egyetemekből és sportpályákból áll. A magyar sport története bizonyítja, kis nemzet is lehet nagy, ha hite, akarata és összetartása erős. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma elkötelezett amellett, hogy az egyetem fejlődését, versenyképességét és közösségi erejét tovább erősítse. Olyan intézményt kívánunk építeni, amely egyszerre őrzi hagyományait és nyitott a jövő kihívásaira, amely egyetemlegesen szolgálja a tudomány egyetemességét és a magyar nemzet felemelkedését. A Buzánszky100 emlékév lezárul, de az örökség folytatódik. Az a szellemiség, amely a pályán győzelemre vezette az Aranycsapatot, ma is kötelez bennünket arra, hogy közösségben gondolkodjunk, egymásért dolgozzunk, és mindig a legjobbat adjuk hazánknak – emelte ki a vezető.
Akárcsak a Buzánszky100 rendezvénysorozat nyitányán egy évvel ezelőtt, úgy a kedd esti teltházas eseményen is részt vett az Országgyűlés elnöke, Kövér László.
- Buzánszky Jenő éppen abban az esztendőben, 1925-ben született, amikor a Magyar Labdarúgó-szövetség korabeli elnöke megfogalmazta a magyar versenysport máig érvényes vastörvényét. A sport nem az egyének szórakozása, hanem a nemzetnek önmaga iránt való kötelessége. Buzánszky Jenő bátyánk egy életen keresztül derűsen, mondhatni játszva teljesítette ezen kötelesség reális részét. Emberként, magyarként, az Aranycsapat hátvédjeként olyan történet az övé, amely nem csak méltó az utókor emlékezetére és tiszteletére, hanem erőt és reményt is adhat valamennyiünknek – kezdte beszédét a házelnök.
Kövér László emlékeztetett: amikor 2010-ben a rendszerváltoztatás lezárására, Magyarország és a magyar nemzet megerősítésére készültek, magától értetődő természetességgel mondták ki, hogy ez a küldetés elsősorban nem anyagi, hanem kulturális kérdés. Meg kellett teremteniük annak a lehetőségeit, hogy a nemzet közösségei újjáépíthessék magukat. Fontos kérdés volt az is, hogy a magyar sport és ennek részeként a magyar labdarúgás megérkezhessen a 21. századba.
- Buzánszky Jenő élete utolsó pillanatáig a magyar labdarúgásért élt. Mindenhova elment, ahova hívták. Segítette a Debreceni Egyetem nagyszerű programjait is, utánpótláskorú fiúknak mutatta meg a pályán a helyes lábtartást és a jellemes testtartást az életben. Mindig a társaság lelke volt a fehér asztalnál, aki puszta jelenlétével is képes volt derűt ébreszteni a környezetében. Olyan ember volt, aki körül közösségek jöttek létre, s aki nem csak éltette, de tehetsége szerint tovább is adta a magyar futballkultúra igazi szellemét a győztesek, és ami ennél sokkal fontosabb, az igazi sportemberek mentalitását. Köszönjük önöknek, hogy gondozzák ezt az örökséget, meggyőződésem, hogy az emlékév, a Buzánszky Jenő futballtorna, és ez a mai találkozás is újabb szellemi építőkövei lesznek az újjászülető magyar labdarúgásnak. Buzánszky Jenő emlékezetének ébren tartása hozzájárul ahhoz, hogy az utánunk jövő generációk is megbecsüljék azt a játékot, amelyet mi gyermekkorunk óta olyan szenvedélyesen szeretünk és nagy lelkesedéssel, bár különböző tehetséggel űzünk, s ahhoz is, hogy a játékon keresztül mindannyian jobban értsük, becsüljük és tiszteljük egymást – mondta a parlamenti labdarúgó-válogatott játékosa.
Magyar Zoltán, a Buzánszky Jenő Labdarúgó Egyetemi Kupa fővédnöke, a Magyar Országgyűlés labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya meglepetéssel készült az ünnepi alkalomra. Elhívta Nagy Csaba tárogatóművészt, aki hangszere segítségével történelmet idézett, az oDEonban összegyűlt résztvevők zenei aláfestés mellett együtt énekelték a Csínom Palkó című kuruc népdalt.
Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Testület elnöke is köszöntötte a jelenlévőket. Felhívta a figyelmet, hogy a hagyományőrzésnek óriási jelentősége van, így nagyon fontos, hogy a Debreceni Egyetem ebben szerepet vállal.
- Az egyetem fontosnak tartja a diákok sportoltatását, nagyon komoly gondot és anyagi forrásokat fordít a versenysportra, illetve a múlt életben tartására. Az intézménynek hála új barátságok köttettek, számomra a Debreceni Egyetem a szeretetet, a barátságot, a szívet és a hitet jelenti – vallott Lomnici Zoltán.
Az ünnepi kerekasztal-beszélgetésen Ó Nagy Ferenc rádiós szerkesztő moderálása mellett Gulyás László, a Magyar Sportújságírók Szövetsége Életműdíját is elnyert sportriporter legendája, valamint Bozsik Péter, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya értékelte a honi labdarúgás múltját, jelenét, jövőjét.
Mint ismert, Magyarország nem lesz ott a nyári világbajnokságon, így negyven év után tovább kell várni az újabb vb-szereplésre. Bozsik Péter úgy véli: ennek ellenére senkinek sem kell a kardjába dőlnie, mivel jól látszik, hogy elindultunk egy úton.
- Nem volt elvárható és nem volt evidencia, hogy kijussunk a 2026-os vébére, ellentétben az Európa-bajnoksággal, ahol ott van a helyünk. Korábban mellénk állt a szerencse, legutóbb elpártolt tőlünk, ettől függetlenül menni kell tovább azon az úton, amely 2010-ben elkezdődött. Nem szabad megtorpanni, ha lesz még két-három Szoboszlai-kaliberű játékosunk, akkor a következő tornán biztosan ott leszünk – vélekedett a korábbi kapitány, akinek osztotta optimizmusát Gulyás László is.
- Nagyon örültem, mikor behozták azt a szabályt, hogy folyamatosan öt magyar játékos legyen a pályán, ugyanakkor sajnálom, hogy nem évekkel korábban vezették ezt be. Ugyanis egymás után tűnnek fel olyan fiatal, 19-20 éves tehetséges srácok, akik lehet, eltűnnének, ha nincs ez az újítás. Miattuk is vagyok optimista, bízom benne, hogy előbb-utóbb kétszer 11 játékosból áll majd a magyar labdarúgó-válogatott – mondta a több olimpiát és számos nagy világversenyt megjárt sportriporter.
A beszélgetés során természetesen szóba került a Nemzetek Ligája is, hiszen nemrégiben a sorsoláson kiderült: nemzeti együttesünk Ukrajna, Georgia és Észak-Írország csapatával találkozik majd a 2026/2027-es NL B divíziójának 2-es csoportjában.
- Nemzetközi szinten már nincsenek könnyű mérkőzések, igaz ez természetesen a Nemzetek Ligájára is, ahol kellemetlen csoportban kell majd kiharcolnunk a feljutást. Nem örültem az ukránoknak, mert Rebrov meglehetősen képben van a magyar futballt illetően, ráadásul kellemetlen stílusban játszanak. Másik két riválisunk úgy hiszem, fogható, szerintem jó eséllyel szállunk harcba a visszajutásért – adott hangot előérzeteinek Bozsik Péter.
- Amikor megláttam, hogy a kék-sárgák lesznek az ellenfeleink, akkor azért egy kicsit összeszorult a szívem, méghozzá egyrészt azért, mert utálnak minket, másrészt meg piszok jó futballistáik vannak, akik képesek meglepetést szerezni bárhol. Fontos kérdés lesz, hogy hol bonyolítják majd le a mérkőzéseket, de ami a legfontosabb, hogy a szurkolók ne veszítsék el a fejüket, mert a harag rossz tanácsadó – figyelmeztetett Gulyás László.
Az este folyamán természetesen a vicces sztorik sem maradhattak el, ahogyan a közönség soraiból érkezett kérdések sem. A remek hangulatú eseményen ismét százakat kötött össze a sport és Buzánszky Jenő szellemisége.
Sajtóközpont