Klímaszorongás. Így nevezik azt, amikor valaki a környezeti válságok, a klímaváltozás és a jövőbeli katasztrófák miatt tartós félelmet, tehetetlenséget érez. Az UNICEF egy 2025-ben készített, reprezentatív kutatásából az derült ki, hogy a fiatalok több mint 90 százaléka tapasztalja meg a klímaszorongást, miközben úgy érzik, kevés információval rendelkeznek a témával kapcsolatban.
Erre szeretne reagálni és megoldást találni a klímavédelmi roadshow, amely tavaly novemberben indult útjára elsőként Veszprémben, második állomása pedig a Debreceni Egyetem lett.
A rendezvényen Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető-igazgatója köszöntötte elsőként az Aulában összegyűlt több mint négyszáz diákot, akiknek elárulta: az elsősorban gyermekvédelmi ügyekkel foglalkozó szervezet 2022-ben vette markánsan az irányt a klímaváltozás felé, mivel ennek a jelenségnek a kérdései a gyermekvédelem témakörébe is erőteljesen beletartoznak.
- Amikor hazánkban – ahol nem szembesülünk napi szinten klímasokkokkal – elkezdtünk foglalkozni ezzel a kérdéskörrel, akkor minket is nagyon meglepett a közvéleménykutatás eredménye, vagyis hogy a magyar fiatalok többsége szorong a klímaváltozás miatt. Akkor döntöttünk úgy a kollégáimmal, hogy megpróbálunk lehetőséget adni arra, hogy valami sokkal pozitívabb, konstruktív irányba csatornázzuk ezt a sokszor tehetetlenül megélt negatív érzést, és lehetőséget adjunk arra, hogy ne csak frusztrációt érezzenek a fiatalok a klímaváltozás miatt, hanem érezzék a helyüket, szerepüket és felelősségüket a történetben – hangsúlyozta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető-igazgatója.
A rendezvény az érdemi ifjúsági részvételről szólt. Vagyis arról, hogy a fiatalok merjenek kérdezni, véleményt mondani, ötletelésbe kezdeni és valódi párbeszédbe lépni a szakemberekkel és döntéshozókkal. A program támogató partnerei az Energiaügyi Minisztérium, illetve a Debreceni Egyetem, melynek képviseletében Pető Károly általános rektorhelyettes szólt a diákokhoz.
- Amikor klímaváltozásról beszélünk, gyakran számokról szoktunk beszélni, hőmérsékleti átlagokról, tengerszint-emelkedésről, szén-dioxid-kibocsátásról. Azonban a klímaváltozás valójában nem számok története, hanem emberek története, közösségeké és mindenekelőtt a jövőnké. A fiatalok érzik a felelősséget, de sokszor nem látják a cselekvésnek az útját. Az egyetem ebben is szeretne segíteni nekik, hogy megtalálják a válaszokat ezekre a kérdésekre. A Debreceni Egyetem számára a fenntarthatóság nem egy divatos kifejezés, hanem stratégiai irányvonal is. A zöld egyetem szemlélete nem egyetlen projektben vagy kampányban jelenik meg, hanem az intézményünk működésének egészében megtalálható – fejtette ki a rektorhelyettes.
Az egyetemi vezető példaként említette többek között az egyetemen 2022-ben létrehozott Biodiverzitás Vízgazdálkodás Klímaváltozási Koordinációs Kutatóközpontot és a Debrecenben 2025-ben elindult Zöld Őrszem környezeti ellenőrző rendszert is.
Gondola Csaba körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár úgy látja: az alapprobléma még mindig az, hogy vannak klímatagadók a társadalomban, valamint olyanok is, akik állandóan kongatják a vészharangot és mindig valamilyen apokaliptikus képet festenek fel. A két álláspont között pont a lényeg vész el szerinte, vagyis hogy mit is kellene tenni annak érdekében, hogy egy tudományos tényeken alapuló problémára megoldás szülessen.
- Aki a klímaváltozást tagadja, az a jövőt tagadja! Viszont a jövő tagadása helyett és az alarmizmus helyett szeretnénk felkínálni egy köztes utat, melynek lényege, hogyan készüljünk fel a jövőre. Azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok körében 80-85 százalékos az érdeklődés a klímaváltozás és a környezetvédelem iránt. Nem az a jó magatartás, hogy tovább rettegünk, hanem meg kell találni azokat az információs csatornákat és azokat az alkalmakat, eseményeket, ahol több információt tudtok ti is szerezni annak érdekében, hogy egyénileg és közösségi szinten is cselekvőképesek legyünk a klímaváltozás ellen – emelte ki az államtitkár.
A debreceni rendezvényen előadást tartott Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke is Aggódunk, de féljünk is? címmel, majd egy kerekasztal-beszélgetés, valamint négy workshop szerepelt a programban, amelyeken a digitális karbonlábnyom-csökkentés és a klímacsúcstárgyalás témakörében, valamint az UNICEF Hallasd a hangod! kezdeményezésében mélyedhettek el a fiatal klímahősök.
Sajtóközpont – ÓA