Döntöttek az idei büdzséről

Az intézmény Szenátusa márciusi ülésén elfogadta a Debreceni Egyetem 2025. évre vonatkozó működési és üzleti tervét, valamint támogatta a rektori pályázati felhívás kiírásának javaslatát a 2026. május 1-jétől kezdődő időszakra. A testület egyebek mellett egyetemi tanári pályázatokat rangsorolt, doctor honoris causa címek adományozásáról, valamint több egyetemi szabályzatot módosításáról döntött.

Rektori beszámolójában Szilvássy Zoltán kiemelte, hogy az utóbbi években óriási lendületet vett Debrecen városában az iparosítás, ennek következtében egyre több olyan vállalat van, amivel az egyetem együttműködik.

- Ez nem csak a tudományos, kutatás-fejlesztési, illetve a szakember-utánpótlást biztosító folyamatokra terjed ki, hanem a termelőtevékenységhez integrált rutin egyetemi szolgáltatótevékenységekre is. Ez a jövőben stabil pénzügyi bevételi forrásként jelenik meg az intézmény gazdálkodásában. Ennek számos nagyléptékű és kisebb előkészítési mozzanata van folyamatban, többek között a Természettudományi és Technológiai Kar, valamint a Műszaki Kar együttműködései a városba települő autóipari vállalatokkal – mutatott rá a rektor.

Szilvássy Zoltán hozzátette: a nemzetközi vállalatokkal folytatott partnerségek újabb lehetőségeket nyithatnak meg az intézmény fejlesztéséhez.

A testület márciusi ülésén elfogadta a 2026. május 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó rektori pályázati felhívás javaslatát, amelyhez első körben döntöttek a Szervezeti és Működési Szabályzat törzsrészének módosításáról, hogy a következő ciklustól a rektori megbízás lejárta a tanév rendjéhez igazodva június 30-a lehessen, így biztosítva a zökkenőmentes működést.

Személyi ügyek között a Szenátus döntött egyetemi tanári pályázatok rangsorolásáról, valamint támogatta az Általános Orvostudományi, a Bölcsészettudományi, illetve a Természettudományi és Technológiai Kar doctor honoris causa cím adományozásáról szóló javaslatait.

A szervezeti kérdések sorában javaslatot fogadott el a testület az SZMSZ Karok Működési Rendjének változtatására az Általános Orvostudományi Kar, a Fogorvostudományi Kar és a Gyógyszerésztudományi Kar esetében. Módosították továbbá a felvételi eljárás rendjét rögzítő szabályzatot, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatot, valamint a Doktori Szabályzatot.

A Szenátus támogatta a Zeneművészeti Doktori Iskola alapítását és zeneművészeti doktori képzés indítását kezdeményező javaslatot. Elfogadták az Öltözködési Kódex módosítását, melybe bekerült a PhD hallgatói talárra vonatkozó leírás. Döntöttek a számviteli politikát és a számlarendet rögzítő rendelkezés, illetve a Munkavédelmi Szabályzat módosításáról, majd a testület tagjai tájékoztatást kaptak a Klinikai Központ Működési Rendjének módosításáról, melyet az elnöki hivatal működésének, az audiológiai központ, az egyetemi gyógyszertár és a kancellária szervezeti változásai indokoltak.

Az oktatási ügyek napirendjei között módosították a 2024/25-ös tanév időbeosztását a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karon, valamint a 2023/24-es és a 2024/25-ös tanév Képzési Programját a Műszaki Karon. Döntöttek gazdasági logisztikus szakirányú továbbképzési szak indításáról a Gazdaságtudományi Karon, illetve alapképzési szakhoz kapcsolódó, 50 kredit értékű specializáció indításáról a Bölcsészettudományi Kar spanyol képzésén.

Bács Zoltán kancellár az egyetem idei működési és üzleti tervéről szólva elmondta, hogy a beruházások nélküli, a működést finanszírozó mintegy 260 milliárdos főösszeggel készült el az idei büdzsé, melyben csak minimális, elsősorban informatikai fejlesztéseket tartalmazó beruházási tételek szerepelnek, a fejlesztések többsége az éves működési terven kívüli tartalékokból valósul meg.

Bács Zoltán kiemelte, hogy ebben az évben is jelentős kiegészítő forrásokat nyújt az intézmény a betegellátás támogatására, a 2025-ös büdzsében több milliárd forint van elkülönítve nem egészségügyi forrásokból a Klinikai Központ beruházásaira. Hozzátette azt is, hogy a működési terv elkészítése során a Klinikai Központ közös költségekhez való hozzájárulása a vetítési alapok eltérítésének köszönhetően saját költségvetéséhez képest tovább csökkent, és jelenleg 1,67 százalék. 

- Ismét sikerült olyan működési és üzleti tervet készíteni – figyelembe véve a tervezett 6-9 százalékos béremelést és az intézményi teljesítménymutatókkal harmonizáló 13. havi fizetést –, amely stabil működést és kiszámítható növekedést  tesz lehetővé az egyetem számára – fogalmazott a kancellár.


A Szenátus záró napirendi pontként utólagosan jóváhagyta együttműködési megállapodás megkötését a kazah Alem University-vel.

 

Sajtóközpont