Innováció a kkv-szektorban

A kutatás-fejlesztésre és az innovációra elkölthető forrásokról és jó gyakorlatokról tartottak tájékoztatót hajdú-bihari vállalkozások képviselőinek a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara debreceni székházában hétfőn. A rendezvényen a Debreceni Egyetem rektora a klaszter alapú gazdaságfejlesztés előnyeiről tartott előadást.

A Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium közös, Innováció a kkv-szektorban című rendezvényét Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy innováció nélkül az emberiség bizonyosan nem tartana ott, ahol tart. 

- Óriási kényszer van a versenyképesség növelésére, hiszen Magyarországon, elsősorban a nemzeti vállalkozások nem igazán állnak jól versenyképesség dolgában. Ennek a megteremtése a jövőnk záloga! Ha nem sikerül, akkor a modern világtól végleg leszakadhatunk. Nagyon fontos a hazai termékekben, szolgáltatásokban megtestesülő innováció, hiszen ha ez a plusz hozzáadott érték alacsony, akkor a termék értéke is alacsony lesz – mutatott rá az elnök. Hozzátette: a kamara aktívan közreműködik a stratégiai cél elérésében, legyen az új információk terjesztése, kapcsolatok építése vagy a különböző támogatási lehetőségek bemutatása.

KFI helyzetkép Magyarországon címmel tartott előadást Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, hangsúlyozva, hogy Európa versenyképessége (ha az USA-val és Kínával hasonlítjuk össze) az elmúlt 25-30 évben lemaradóban van.

- Az átlagos európai produktivitás csupán 80 százaléka az amerikai mutatónak. A világ 50 legnagyobb technológiai vállalata közül mindössze 4 van Európában, a többi Amerikában és Kínában. Az e cégeket finanszírozó új kockázati tőkealapok létrejötte csupán 5 százalékban kötődik az EU-hoz, 52 százalékban az USA-hoz és 40 százalékuk Kínához. Mindez arra utal, hogy az európai gazdaság (ahová a magyar export 80 százaléka irányul) lemaradóban van innovációban és technológiában egyaránt, ráadásul tőke hiányában nem teszik bele a felzárkózáshoz szükséges finanszírozási forrásokat sem – fejtette ki a helyettes államtitkár.

A hazai GDP-nek csupán 58 százalékát állítják elő magyar tulajdonban lévő vállalkozások, 42 százaléka még mindig a nálunk működő multinacionális vállalatokhoz kötődik. A szakember szerint ezzel az a probléma, hogy az itthon megtermelt jövedelem (GDP) és az itthon elfogyasztott jövedelem (GNI) között 4 százalék a különbség a GDP arányában. Tehát a GDP-nk 4 százaléka minden évben elhagyja az országhatárokat; ez 3000-3200 milliárd forint, amit a multik kivisznek. 

- Azért kell a nemzeti vállalkozásaink részarányát megerősíteni a GDP-ben, mert akkor az általuk megtermelt jövedelem is itthon marad. Azok a cégek, akik Magyarországon innoválnak, 58 százalékkal termelékenyebbek, átlagosan 2,5-szer több embert foglalkoztatnak és 31 százalékkal több bért is képesek fizetni, mint a nem innováló versenytársaik. Az üzenet tehát az, hogy nem csak nemzetgazdasági szinten éri meg innovációba fektetni, hanem bizony cégszinten is – fogalmazott.

A rendezvényen Birkner Zoltán alelnök bemutatta a Magyar Innovációs Szövetség hét egységből álló regionális hálózatát – melynek Észak-alföldi Regionális Képviseletét Szilvássy Zoltán professzor, a DE rektora vezeti –, illetve beszélt a Területi Innovációs Platform szolgáltatásairól is.  

Birkner Zoltán hangsúlyozta: a Magyar Innovációs Szövetség célja, hogy a kutatás, a műszaki fejlesztés és a tervezés során elősegítse az állandó megújulásra való törekvést, a magyar gazdaság növekedését.

A klaszter alapú gazdaságfejlesztésről tartott előadást Szilvássy Zoltán. A DE rektora kifejtette, hogy a Debreceni Egyetem az egyetlen felsőoktatási intézmény Közép-Kelet-Európában, ahol nemcsak tudományterületekhez illeszkedő karok, hanem a kitűzött stratégiai célkitűzésekre alapozott ágazati kabinetek és ezek mellett akkreditált klaszterek is működnek az úgynevezett négyes hélix innovációs struktúra szerint. Az egyetem az ipar szereplőivel, a kormányzat illetékeseivel és pénzintézetekkel dolgozik olyan, kutatásharmonizációval tervezett projekteken, amelyek akár nemzetközi szinten is előremutatók lehetnek.

Az egyetemi vezető bemutatta a Debreceni Egyetem egyedülálló, horizontálisan és vertikálisan szervezett, mintegy 400 vállalati partnerrel kiépített ipari együttműködési rendszerét, melynek olyan óriásvállalkozások is tagjai például, mint a BMW, a General Electric, a Roszatom, a Richter és a TEVA. Kiemelte az intézmény iparági-ágazati kabineteinek jelentőségét is, melyek nemzetközi szinten szolgálják a tudásalapú gazdaságfejlesztést.



HBKIK/Sajtóközpont

Fotó: HBKIK – Czeglédi Zsolt